Pénzügyeink
Megnyugvás (X)
Az elmúlt egy-másfél hónap pénzpiaci folyamatait vizsgálva úgy tűnik, némileg megnyugodtak a befektetők. A hazai és nemzetközi papírokban egyaránt csak kisebb ingadozás volt megfigyelhető. Ez betudható egyfelől a nyári uborkaszezonnak (hiszen jellemzően az augusztus az a hónap, amikor kiürül a város, szinte mindenki valahol vízparton, vagy a hegyekben piheni ki az egész év fáradalmait), de szerepe lehet benne annak is, hogy a vásárlók már-már immunissá váltak a gazdasági válság kapcsán megjelenő hírekre.
Mindemellett pedig tart még a fiskális és gazdasági stimulusok hatása: az állami pénzügyi mentőcsomagok részeként, a jegybankok pénznyomtatása miatt (újra) van befektetésre váró pénz a rendszerben, amiből vásárolnak is a nagy, intézményi befektetők - ez jól látszik az árfolyamok a piac alja óta végbement emelkedésében - és nem zárultak még le az olyan gazdasági ösztönző programok, mint pl. a roncsprémium, amelyek a gazdaság teljesítményét javították a lakossági fogyasztás serkentésével.
Az értékpapírok árfolyamai (óvatosan ugyan, de) tovább emelkedtek, és egyre több intézmény fektetette pénzét hazai befektetési alapokba. Ez látszik a BAMOSZ augusztusi kimutatásából, amely szerint 120 milliárd forint új befektetéssel nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon. Csöndes, nyugodt hónapok vannak mögöttünk, nagyobb izgalom nem volt, mindenki csendben nyugtázta a pénzpiaci fejleményeket.
Hogy mi változott mégis?
1. Szigorodott a pénzpiaci szabályozás
A pénzügyi válság kezelésére irányuló javaslatcsomag részeként 2009 tavaszán az Európai Bizottság javaslatott tett a hitelminősítő intézetek szabályozásának szigorítására. /P6_TA-PROV (2009)0279/ Céljuk, a befektetők védelme és a pénzpiacokba vetett bizalom helyreállítása.
Az új szabályozás előírja, hogy: a hitelminősítő intézetek nem végezhetnek tanácsadási tevékenységet; nem végezhetik el egy adott pénzügyi eszköz minősítését, ha nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges mennyiségű megbízható adattal; tájékoztatást kell nyújtaniuk a minősítések elkészítésekor használt modellekről, módszerekről és alapfeltétele¬zésekről; évente átláthatósági jelentést kell közzétenniük; belső felülvizsgálati feladatkört kell létrehozniuk az elkészített minősítések ellenőrzésére; valamint az igazgatótanácsukban legalább három olyan független igazgatónak kell helyet foglalnia, akik díjazása független a hitelminősítő intézet pénzügyi teljesítményétől. Az említett igazgatók egyetlen, legfeljebb öt éves időszakra nevezhetők ki, csak szakmai mulasztás esetén bocsáthatók el, továbbá legalább egyiküknek az értékpapírosítás és a strukturált finanszírozás szakértőjének kell lennie. A javaslat részét képezi egy olyan hatékony felügyeleti rendszer létrehozása is, amellyel az európai szabályozók nyomon követhetik a hitelminősítő intézetek tevékenységét. Az Európai Unió tagállamainak 2010 októberéig kell alkalmazniuk ezt a nemzeti joggyakorlatukban.
A magyar pénzügyi felügyelet, a PSZÁF is kiemelt figyelmet fordított az elmúlt hónapokban a banki ügyfelek pénzügyi adatainak harmadik fél részére adott igazolások tartalmára, kiállításának gyakorlatára, valamint az egyoldalú banki szerződésmódosításokat megelőző tájékoztatási kötelezettség betartására. Ez utóbbinak a szabályozására 2009. augusztus 1-jén lépett életbe a hitelintézeti törvény 210.§ (9) pontja, amely előírja a pénzügyi szervezetek számára, hogy ügyfélszerződéseik módosítását megelőzően a PSZÁF-ot is kötelesek tájékoztatni. Mindezek a szabályok a prudens, átlátható működést igyekeznek biztosítani.
A Bankszövetségbe tömörülő hazai bankok pedig (ugyancsak a PSZÁF ajánlására) egy önszabályozó magatartási kódexet dolgoztak ki a nyári hónapok során, ami szintén a befektetők védelmét szolgálná s az egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozó magatartáskódex alapja lenne. A kódex szövegéről és tartalmáról hosszas tárgyalásokat követően, szeptember 14-én sikerült megállapodniuk a feleknek. Szeptember 16-án pedig az aláírás is megtörtént: 13 hazai bank fogadta el a magatartáskódexet - lefedve ezzel a hazai lakossági ügyfelek csaknem 90%-át. A kódex 2009. december 1-jén fog hatályba lépni.2. Átalakult a lakossági megtakarítások összetétele
2008 év vége óta kisebb átrendeződés történt a hazai lakossági megtakításokban. Akkor mélyponton volt a takarékoskodás. A GFK Hungária Piackutató Intézet nyári felmérése szerint azonban már a magyar lakosságnak kb. a fele rendelkezik valamilyen megtakarítással és (nemzetközi összehasonlításban szemlélve még mindig igen kevesen) 25%-uk foglalkozik befektetésekkel. A magasabb jövedelemmel kecsegtető tőzsdei befektetések alig több, mint 5%-át teszik ki a lakossági vagyonnak, ami azt is mutatja, hogy csak egy szűk, jómódú réteg foglalkozik komolyan a pénzügyi befektetésekkel. A szám azonban növekvő tendenciát mutat. A nyári hónapokban azonban egyre több magánszemély bátorodott fel és fektetett a (korábbi részvénypiaci esések során olcsóbbá vált) hazai részvényekbe. Ugyanakkor a magánszemélyek körében még mindig a bankbetétek örvendtek a legnagyobb népszerűségnek (17%). Azt követik az életbiztosítások és a nyugdíjalapok (7-7%), míg a részvények továbbra is mindössze 1%-át teszik ki a lakossági megtakarításoknak.
A bankok tavaszi nagy betétgyűjtési akcióinak hatására azonban ez a szám megemelkedett. Ami nem véletlen: nem volt ritka, hogy akár 10-13%-os éves hozamot is ígértek az új lakossági megtakarításokra. Ennek hatására sokan döntöttek úgy, hogy nem otthon tartják a pénzüket, hanem megpróbálják fialtatni. (Igen ritka lehetőségek egyike volt ez a kevésbé kockázatosnak tartott befektetések közül. ) Azóta a magyar jegybanki alapkamat fokozatos csökkenésével párhuzamosan a banki betéti kamatok lassan csökkenni kezdtek. Bár néhol még mindig igen erősen törekednek az új tőke bevonására, ami miatt még lehet itt-ott akciós ajánlatokkal találkozni, de egyre többen veszik ki a korábban betétbe fektetett, lassan lejáró lekötéseiket és teszik más befektetési eszközbe: befektetési alapba, nemesfémbe, vagy ingatlanba. A befektetési alapok nagy előnye, hogy már kis összeg befektetésénél is igen diverzifikáltan helyezhetjük el a pénzünket, esetleg olyan pl. a közép-kelet európai vállalatok részvényesei is lehetünk általa, amit más módon nem tudnánk megvásárolni. Míg sokan az arany és ezüst (klasszikusan értékállónak vélt) befektetése, vagy ingatlan mellett döntöttek. Ez utóbbiak azonban sokkal kevésbé rugalmas (általában hosszabb idő alatt készpénzzé tehető) befektetési formát képvisenek.
Úgy tűnik azonban, hogy a válság pozitív hozadékaként az elmúlt időszak ráirányította a figyelmet arra, hogy a magánszemélyeknek is érdemes és hasznos odafigyeléssel és tudatosan kezelniük pénzügyeiket. Azzal, hogy jobban megnézik a kiadásaikat (hiszen nehéz időkben minden fillér számít) már egy lépéssel közelebb kerülnek a megtakarításokhoz. A következő lépés pedig az, hogy elgondolkodjanak róla, hogyan tudják megőrizni, esetleg tovább növelni ezek értékét.
Ebben tud hatékony és gyakorlati segítséget nyújtani a
, amely 15 éve van jelen a hazai privát vagyonkezelői szolgáltatások piacán, független (nem banki, vagy biztosítói hátterű) szereplőként. Munkatársainak szakmai tapasztalata megkönnyíti a tájékozódást a pénzügyi befektetések útvesztőiben.