Anno


1836-43 között a Teleki-Pataki-ház renoválását irányította. 1837-39 között a Híd utcai híd munkálatainál volt vicepallér, majd Winkler halála után önállóan fejezte be az építményt. 1839-ben Ausztria, Bajorország és Poroszország fővárosaiba kért útlevelet.
Az 1798-ban leégett régi városháza helyén az új városháza építéséhez pályázatot írtak ki; 1841-ben Kagerbauer Antal tervét és költségvetését fogadták el; a homlokzathoz a szintén pályázó Böhm János terveit hagyták jóvá. A bontást 1842-ben kezdték el, a neoreneszánsz épület építése 1843. novembertől 1845. szeptemberig tartott. A városháza elkészültekor Kagerbauert díjmentesen a város polgárává fogadták.
Ő tervezte a neogótikus Szentpéteri templomot, amely 1844-1846 között épült fel. 1855 között a bonchidai Bánffy-kastély nyugati szárnyán dolgozott. 1859-1860-ban a marosújvári kastélyt tervezte és építette. 1860 körül ő tervezte a sétatéri tavat.
Több átépítési, korszerűsítési munkálatnak is ő volt az éptésze: 1842-ben árnyékszékeket épített a fogházba, 1842-43-ban a Redut javításával, 1849-ben a Toldalagi-Korda palota renoválásával bízták meg, 1865-ben pedig az ő irányítása alatt építették át a Farkas utcai színházat (Kolozsvár első kőszínháza).
A házsongárdi temetőben több neogótikus síremlék szintén az ő tervei alapján készült (Barra Gábor, Bölöni Farkas Sándor, Debreczeni Márton, Mikó Imre, Szentiványi Gábor).
Ezen a napon született Budapesten Sályi István gépészmérnök, egyetemi tanár.Sályi a mechanika és szilárdságtan elveit, rendszerét tanulmányozta, vizsgálta a gépméretezés alapjait. 1949-től 1974-ben bekövetkezett haláláig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezetője, ezen időszakon belül 1950-1961 között rektora volt az intézménynek.