Anno
Mi történt anno október 14-én?
Ezen a napon született 1877-ben Temesrékáson Mihailich Győző építőmérnök. Tanulmányait Kecskeméten végezte, majd 1899-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet. A grafosztatika úttörője, Kherndl Antal (1842-1919) professzor tanítványa, tanársegédje, majd adjunktus. 1906-tól magántanári képesítést nyert és a vasbetonszerkezetek című tárgy meghívott előadója lett. 1916-ban rendkívüli tanári címet kapott.
1920-ban kinevezik az újonnan alapított II. sz. Hídépítéstani tanszék nyilvános rendes tanárává. Ugyanebben az évben lesz a tanszék vezetője, e funkciót 37 éven át meg is tartja. 1931. óta a hídépítéstani tanszék mellett működő Beton- és Vasbetonépítési Laboratóriumot is vezette.
A Mérnök Továbbképző Intézetet 1939. júl. 26.-ben Buday László, Pattantyús Á. Géza és Mihailich Győző professzorok kezdeményezésére jött létre mint Európa első mérnöktovábbképző intézete. Mihailich volt az intézet első igazgatója.
1948-ban a Budapesti Műszaki Egyetem tiszteletbeli műszaki doktora, majd 1954-ben a Drezdai Műszaki Egyetemen kapott tiszteletbeli doktor címet. A Magyar Tudományos Akadémiának 1933. óta levelező, majd 1949-től rendes tagja. Az újjászervezett MTA (1950) Műszaki Tudományok Osztályának első vezetője, az ezen belül alakult Építéstudományi Bizottságnak szervezője és az 1957. évi nyugalomba vonulásáig első elnöke.
A BME Építészeti Karának dékánja, az egyetemnek pedig két ízben rektora (1942-43 és 1949-50).Nevéhez fűződik a magyar vasbetonépítés elméleti és gyakorlati megalapozása, fejlesztése. Mihailich mint a vasbeton-szerkezettan tanára különösen sokat tett a vasbeton szerkezetek elterjesztése terén. 1906-1914 között Magyarországon 16 különböző, harminc méternél nagyobb támaszközű vasbeton gerendahíd épült. Az 1908-ban átadott temesvári, Liget úti híd 38,4 méteres középső támaszközével a kor legnagyobb vasbeton gerendahídja volt, mely az 1910-es párizsi világkiállításon dicsérő oklevelet nyert.
Fő elméleti művei a több kiadást megért "Vasbetonszerkezetek" (1922) - mely tankönyv a diákok és kézikönyv a már mérnökök számára - és a XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története (1960)
1916-tól kezdve négy évtizeden át tanácsadóként, illetve szakértőként szerepelt minden nevezetesebb híd és csarnokszerkezet megvalósításában. Munkásságáért több állami kitüntetésben részesült. 1966. március 18-án hunyt el Budapesten.
Ő tervezte többek között a temesvári Liget-úti hidat, a szolnoki Tisza-hidat, a csepeli Gabonaházat, az újpesti Víztornyot.
Ezen a napon alakult 1946-ban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO). A genfi székhelyű szervezet célja közös szabványok elkészítése, azok elterjesztése, s ezen keresztül az országok műszaki elszigeteltségének megszűntetése. Ma tartják ezért a Szabványosítási Világnapot.