Anno
Mi történt anno november 7-én?
Ezen a napon adták át 1950-ben Budapest leghosszabb Duna-hídját, a III. és XIII. kerületett összekötő, átadásakor Sztálin nevet, 1958-tól Árpád hídra visszakeresztelt (hisz tervezésekor is ezt a nevet szánták neki) közúti hidat. Az Árpád híd létesítését 1903-ban ötlötte ki a főváros, azonban tervpályázatot csak 1929-ben írtak ki. A Kossalka János tervezte gerinclemezes, felső pályás gerendahíd építése 1939-ben indult meg. Kossalka a hidat 928 méteresnek, 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el.
A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat 1942-ben, a II. világháború miatt félbehagyták, ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. Ezzel a megszakítással legalább megmenekült a berobbantástól.
Az építési munkákat Széchy Károly és Sávoly Pál irányította. 1955-ig a hídi villamos vágányt vasúti teherszállításra is használták, ekkor a vasúti szállítási szerepet átvette az Újpesti vasúti híd.
1969-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek, 1980-1984 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, korszerűsítették a hídon áthaladó villamos vonalat is. Mára Budapest egyik, ha nem a legforgalmasabb hídja, hossza 981 méter, szélessége 27,6 méter.