Anno


1921 nyarán bányászati kutató expedíciót vezetett Észak-Szibériába, a Kurejka-folyó menti grafit- és antracittelepek kutatására. A sikeres expedícióról visszatérve Gljagyeny szénbányájának vezetője lett. 1923-ban a szovjet geológiai bizottság újabb szibériai expedíció bányászati kutató munkálatainak vezetésével bízta meg. 1924-ben hazatért, 1926-ban letette a bányamérnöki államvizsgát. 1927-től 1936-ig a rudabányai vasércbányászatban dolgozott, 1936-tól az Ózd vidéki szénbányáknál főmérnök, 1945 után vállalatvezető-helyettes volt, 1951-ben a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban műszaki fejlesztési csoportvezető volt.
Útmutatásai alapján a Műszaki Könyvkiadó több szovjet bányászati szakkönyv magyar fordítását adta ki. 1951-től haláláig tagja volt a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztő bizottságának. Műszaki cikkei mellett számos közleményben foglalkozott bányászati-műszaki nyelvünk kérdéseivel, a szaknyelv művelője volt. Budapesten hunyt el 1971. szeptember 9-én.