Anno


Műegyetemi tanári kinevezése 1900-ban volt, az egyetem gépészmérnöki szakosztályának tanára, két évvel később pedig a gépszerkezettani tanszék tanára lett. 1923-ban lett az egyetem rektora, melyet két évig töltött be.
Először a Ganz gyárnak, aztán több kisebb vállalatnak volt szaktanácsadója. A bánhidai erőmű tervező és kivitelező ellenőrző bizottság vezetője volt, majd ugyanennek az erőműnek az üzemeltetői bizottságának elnöke. Sok városi és magánipari erőművet tervezett meg. A Corvin-koszorút 1942-ben, Kossuth díjat 1948-ban kapott.
Tudományos munkássága a hőerőgépekre, emelőgépekre és a hűtőgépek területére terjedt ki. 1952-ben a műszaki tudományok doktora lett, ő alapította a Széchenyi István Társaságot a kutató és tervező munka támogatására, alapítása óta főtitkára volt. A budapesti egyetemek képviseletében egy évig tagja volt Budapest törvényhatósági Bizottságának.
Alapítása óta elnöke volt az Országos Automobil Szakértői Bizottságnak, a bizottság megszűnése után pedig az Országos Közlekedésrendészeti Bizottságnak, valamint alelnöke volt a Királyi Automobil Klubnak is. A Honvédelmi Minisztérium is foglalkoztatta, az első magyar tank kísérleti gyártásának ellenőrzésével bízták meg.
Számos találmánya volt, a legismertebbek a nevét viselő dieselmotor és karburátor, a diesel-motorgyártás beindításában jelentős szerepe volt. Nevéhez fűződik az első magyar benzines kismotor sorozatgyártása is, valamint az oldható dörzskapcsoló megtervezése, a gázturbina megalkotása.
Egyik alapítója volt 1925-ben a BME épületében kiépült szakrendelői hálózatnak, mely a hallgatók és a dolgozók ingyenes gyógyellátását biztosította. Budapesten hunyt el 1955. szeptember 1-én.
Művei:
• A gázmotorok munkabírásának növelése. (1912)
• Esse Karburátor
• A hűtés technikai és gazdasági problémái (1941)
• A hőerőgépek üzemtana (1948)
• Gőzkazánok, gőzgépek és gőzturbinák (1950)
• Energiaátalakulás hőerőgépekben (1954)
• Bánki Donát tudományos munkássága és alkotásai