Anno


A doktori szigorlaton fizikai, kémiai és matematikai tudását Eötvös Loránd, Buchböck Gusztáv és Fejér Lipót summa cum laude (kitüntetéssel) jutalmazta.
Először a fővárosi VIII. kerületi Német utcai polgári iskolában tanított, miközben az egyetem fizikai tanszékén is dolgozott. 1920-ban Göttingenbe ment, ahol Max Born tanársegédje lett. Közösen dolgozták ki a kristályok dinamikai elméletét, melyről a Zeitschrift für Physikben számoltak be. Két év múlva hazatért, és 1923. június 1-jén belépett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. -- közismert nevén Tungsram -- akkor létesült kutatólaboratóriumába, melyet Pfeifer Ignác, nynyilvános műegyetemi professzor vezetett. Itt végezte azokat a kísérleteit, melyek a kriptonlámpa feltalálásához (1930), majd a kriptongáz hazai előállításához vezettek.

Kriptonkísérleteit 1929-ben kezdte el, miután felfedezte, hogy a kriptongáz az argonhoz képest, amelyet addig töltőgázként használtak az izzólámpákban, kb. 10-20% hatásfok-javulást eredményez. Bródy és munkatársai (Theisz Emil, Kőrösy Ferenc) eljárása a "gáztöltésű fémszálas elektromos izzólámpára" 1931-ben lett szabadalom. Találmányát -- A kryptonlámpa címmel -- az Elektrotechnikában is ismertette (30. évf. 1937. 187-191. o.)
Ezután Bródy Imre és Polányi Mihály manchesteri professzor -- aki a Tungsram külső szakértőjeként működött -- kidolgozta a kriptongáz levegőből való előállítását. A gyakorlati megvalósításra a Tungsram Ajkán gyártelepet létesített, ahol Bródy kriptongyártási technológiája alapján 1937. október 23-án megindult a kriptongyártás. Az ajkai gyár évente 200 m3 kriptongázt állított elő, és a Tungsram izzólámpa-gyártását a II. világháború végéig ellátta a szükséges kriptonmennyiséggel.
Forrás:www.kfki.hu