Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno április 15-én?
Ezen a napon született 1901-ben Hazay István, a XX. század kiemelkedő magyar geodétája, az Állami Földmérés vezetője, a magyarországi önálló egyetemi földmérőmérnök-képzés kiváló tanáregyénisége. Mérnöki oklevelet 1922-ben szerzett a Műegyetemen. Ifjú mérnökként 1923-ban az Állami Földmérés szolgálatába állt, ahol Budapest Főváros háromszögelésében és részletes felmérésében, majd 1938-tól a Pénzügyminisztériumban, az Állami Földmérés központi felügyeleti tevékenységében kapott vezetői feladatot, 1942-től pedig az egész Állami Földmérés vezetésével bízták meg.



Már fiatalon megkezdte tudományos és oktatói működését is. A Műegyetem 1934-ben avatta műszaki doktorrá. 1938-ban jelent meg "Kiegyenlítő számítás a geodéziai gyakorlatban" című első könyve, melyet az akkori Magyar Mérnök és Építészegylet a nagy aranyérmével tüntetett ki. 1941-ben a Műegyetem magántanára. Rendszeresen tartott egyetemi előadásokat Sopronban, a Bánya- és Erdőmérnöki Karon is.

A földmérőmérnök-képzésnek 1959-ben Budapestre történt áthelyezése után a "II. Geodézia", később "Felsőgeodézia Tanszék" és több éven keresztül e mellett a "Topográfia és fotogrammetria tanszék" vezetésével bízták meg.

1960-tól 1964-ig a Mérnöki (ma Építőmérnöki) Kar dékánjaként, majd ezt követően 1967-ig, a két egyetem egyesítéséig, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektoraként szolgálta a mérnökképzést.

Tíz könyve jelent meg, "Kiegyenlítő számítások" című könyvét angol nyelven is kiadták. Emellett magyarul és különböző idegen nyelveken mintegy száz tanulmányt publikált. Legjelentősebb tudományos eredményei: a mechanikai kiegyenlítés új elmélete, a statikai koordinátakiegyenlítés, a dominánspontok módszere, mint a magyar országos felsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítéséhez alkalmazott eljárás; a Gauss-Krüger vetület magyarországi viszonyokhoz való alkalmazása és a számításokhoz szükséges képletek kialakítása, táblázatok elkészítése; nagyobb területek ábrázolása egységes vetületi koordináta-rendszerben; számos egyéb vetületi probléma megoldása; a sokszögelési csomópontrendszerek kialakítása és számítási metódusa; a súlytranszformáció és ennek alkalmazása geodéziai alaphálózatok kiegyenlítésében, kéregmozgási szintezési hálózatok kiegyenlítési módszere sebességváltozások figyelembevételével, a különböző vonatkozási ellipszoidok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározására szolgáló elméleti vizsgálatok stb.

Tudományos eredményeinek elismeréseképpen 1952-ben külön eljárás nélkül elnyerte a "műszaki tudomány doktora" fokozatot; 1967-ben az MTA levelező, majd 1976-ban rendes tagjai közé választotta. Hosszú időn keresztül az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának elnökeként vett részt a magyar geodéziai tudományos élet irányításában. 1995-ben hunyt el, sírhelye a farkasréti temető 20. körút 30. sírhelye.