Anno
Mi történt anno január 15-én?
1887-ben ezen a napon hunyt el Kolozsvárott Herbich Ferenc bányamérnök, geológus. 1822. március 16-án született Pozsonyban. A selmeci bányászati akadémia elvégzése után Bukovinában, majd Erdélyben dolgozott bányamérnökként. 1869-től Kolozsvárott, az Erdélyi Múzeum földtani-őslénytani tárának őre (vezetője), és közben tanított a kolozsvári egyetemen. Fontos munkát végzett Erdély földjének korszerű geológiai és őslénytani feltárásának területén. Fő művei: „Északkelet Erdély földtani viszonyai" (1871) és „A Székelyföld földtani és őslénytani leírása" (1878).
A Magyar Királyi Földtani Intézetben és a Földtani Társulat megbízásából - egy nemzetközi munka, Európa első földtani térképe részeként - elkészítette a Keleti-Kárpátok új átnézetes, földtani térképét. Gazdag kőzettani gyűjteményét az Erdélyi Múzeumnak ajándékozta.
1908-ban ezen a napon született Budapesten Teller Ede magyar származású amerikai atomfizikus) Legismertebb a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétele, ezért az USA-ban - és szerte a világon mint „a hidrogénbomba atyja" vált közismertté. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi "mars-lakó" barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel.
Azt vallotta később, hogy a tudományos sikereit annak köszönhette, hogy a magyar nyelv volt az anyanyelve, máskülönben "csak egy középszintű középiskolai tanár" lett volna belőle.
A Budapesti Műszaki Egyetemet és az országot 1926-ban elhagyta a numerus clausus törvény miatt. 1928 őszén már Lipcsében tanult, ahol Werner Heisenberg volt a professzora. Nála írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól, amit 1930-ban védett meg.
Először molekulaspektroszkópiával foglalkozott, legismertebb eredménye a Jahn-Teller-effektus (1937). 1933-ban Pöscllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl-Teller potenciálfüggvényt. 1935-ben Gamow hívására az Egyesült Államokba emigrált, ahol 1938-ban együtt dolgozzák ki a termonukleáris fúzió elméletét. A béta-bomlás nukleonspint átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is közös munkájuk.
1908-ban ezen a napon született Budapesten Teller Ede magyar származású amerikai atomfizikus) Legismertebb a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétele, ezért az USA-ban - és szerte a világon mint „a hidrogénbomba atyja" vált közismertté. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi "mars-lakó" barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel.Azt vallotta később, hogy a tudományos sikereit annak köszönhette, hogy a magyar nyelv volt az anyanyelve, máskülönben "csak egy középszintű középiskolai tanár" lett volna belőle.
A Budapesti Műszaki Egyetemet és az országot 1926-ban elhagyta a numerus clausus törvény miatt. 1928 őszén már Lipcsében tanult, ahol Werner Heisenberg volt a professzora. Nála írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól, amit 1930-ban védett meg.
Először molekulaspektroszkópiával foglalkozott, legismertebb eredménye a Jahn-Teller-effektus (1937). 1933-ban Pöscllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl-Teller potenciálfüggvényt. 1935-ben Gamow hívására az Egyesült Államokba emigrált, ahol 1938-ban együtt dolgozzák ki a termonukleáris fúzió elméletét. A béta-bomlás nukleonspint átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is közös munkájuk.
Teller Fermi ötlete nyomán Chicagóban kezdett gondolkodni a szuperbombán. A chicagói reaktor beindítása után Tellert meghívták a Mannhaten-tervbe. A hiroshimai bomba ledobását talán, a nagaszakiét biztosan feleslegesnek tartotta.
1945-ben tagja a Reaktorbiztonsági Bizottságnak, 1947-től elnöke. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-effektus) és sikerült leállíttatnia az olyan grafitos-reaktorok működtetését, mint amilyen például a csernobili erőmű, ahol ez az effektus vezetett a katasztrófához. Részt vett az inherensen biztonságos (bolond-biztos) TRIGA reaktorok kifejlesztésében.
1952-ben Teller kezdeményezésére is létrehozták a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot, aminek egy időre igazgatója lett. Ebben az évben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba kísérletet.
Családja életben maradt tagjaival, édesanyjával és húgával csak 1958-ban Szilárd Leó moszkvai lobbyzásának eredményeként tudott találkozni San Franciscoban. Számtalan kitüntetés birtokosaként Stanfordban (Kalifornia) hunyt el 2003. szeptember 9-én.
1945-ben tagja a Reaktorbiztonsági Bizottságnak, 1947-től elnöke. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-effektus) és sikerült leállíttatnia az olyan grafitos-reaktorok működtetését, mint amilyen például a csernobili erőmű, ahol ez az effektus vezetett a katasztrófához. Részt vett az inherensen biztonságos (bolond-biztos) TRIGA reaktorok kifejlesztésében.
1952-ben Teller kezdeményezésére is létrehozták a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot, aminek egy időre igazgatója lett. Ebben az évben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba kísérletet.
Családja életben maradt tagjaival, édesanyjával és húgával csak 1958-ban Szilárd Leó moszkvai lobbyzásának eredményeként tudott találkozni San Franciscoban. Számtalan kitüntetés birtokosaként Stanfordban (Kalifornia) hunyt el 2003. szeptember 9-én.