Építészet
Családi házak: a falakon szökik az energia
Fenntartható Otthon Zrt.: a 60-as, 70-es évek tipikus családi házainál a felhasznált energia kétharmada kárba vész
A magyarországi családi házaknál az elpazarolt energia nagyjából kétharmada a falakon, tizede a nyílászárókon, további tizede pedig a födémen keresztül távozik - derül ki a Fenntartható Otthon Zrt. közel hatszáz ingatlannál elvégzett energetikai felméréséből. Nagy átlagban a korszerűsítéssel megtakarítható energia 70 százalékát a hőszigetelés és az ablakcsere, 30 százalékát pedig a fűtés-korszerűsítés adhatja.
2012. szeptember 13. A családi házaknál elpazarolt energia döntő része a határoló felületeken keresztül távozik, azért az esetek 90 százalékában előbb a külső hőszigetelést és az ablak- és bejárati ajtócserét érdemes elvégezni, és csak utána a fűtés-korszerűsítési munkálatokat - állítja a Fenntartható Otthon Zrt. az általa közel 600 magyarországi családi házon elvégzett energetikai vizsgálat eredményeire hivatkozva.
„Ha a korszerűsítéssel megtakarítható energiát 100 százaléknak vesszük, akkor az esetek többségében a határoló szerkezetek - falak, nyílászárók, födémek, padozatok - hőszigetelése ennek a 70 százalékát, míg a fűtéskorszerűsítés további 30 százalékát adja. Először ezért a külső szerkezeteken kiáramló energia mennyiségét kell csökkenteni, és csak utána érdemes az energia előállításának és felhasználásának hatékonyságán javítani épületgépészeti korszerűsítéssel" - tanácsolja Bacsárszki Pál, a Fenntartható Otthon Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzáteszi: az augusztus végén indult állami „kazáncsere-pályázaton" a pályázni szándékozó ügyfeleik közel fele éppen azért nem indulhatott el, mert a lakóépületük nem felelt meg a pályázat belépési feltételeinek, azok hőszigetelése ugyanis nem volt megfelelő.
A Fenntartható Otthon Zrt. által elkészített közel hatszáz energetikai vizsgálat eredményeiből jól körvonalazódnak az egyes időszakokban épített családi házak jellemzői. A hatvanas-hetvenes évek tipikus családi háza sátortetős földszintes családi ház, 38 centiméter vastag kisméretű téglafalazattal, kapcsolt gerébtokos ablakokkal, borított fagerendás födémmel, gázkonvektoros fűtéssel, villanybojleres melegvíz-ellátással. Az ilyen típusú lakóházak jellemzően „H", azaz gyenge energetikai besorolásúak. „Egy konkrét példával élve: egy ilyen háznál a veszteség 69 százaléka a falakon, 11 százaléka a nyílászárókon, 7 százaléka a födémen, 12 százaléka pedig a padozaton keresztül vész el. Így a teljes energiafelhasználás kétharmada kárba vész, a kárba veszett energia kétharmada pedig a falakon keresztül távozik, ami azt jelenti, hogy lényegében a rezsikiadás felét itt lehetne megspórolni" - mondja Bacsárszki Pál.
A nyolcvanas-kilencvenes években épült tipikus családi ház nyeregtetős, pincével, földszinttel és beépített tetőtérrel rendelkezik, valamint B30-as blokktégla falakkal, hőszigetelt üvegezésű fa ablakokkal, előre gyártott vasbeton gerendás födémmel, radiátoros központi fűtéssel, vegyes és gázüzemű kazánnal, és villanybojlerrel. Az ilyen lakóházak általában „F", azaz átlagos energetikai besorolásúak. „A hasonló ingatlanoknál jellemzően a befektetett energia 40 százaléka vész el haszontalanul, a veszteség 66 százaléka a falakon, 7 százaléka a nyílászárókon, 13 százaléka a födémen, 14 százaléka pedig a padozaton keresztül realizálódik" - tájékoztat az elnök-vezérigazgató. Hozzáteszi: a példákban ismertetett eseteknél az egyes hőveszteségeket konkrét házra számították, de nagyságrendjükben az egyes hőveszteségi elemek közötti arányokat jól mutatják.
Bacsárszki Pál érdekességként megemlítette, hogy tapasztalataik szerint egyre többen újragondolják a lakóházuk szigetelését azok közül is, akik a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején 5 centiméteres szigeteléssel ellátták már a homlokzati falaikat. „Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a jelenlegi energiaár-emelkedési tendencia mellett a 12-15 centiméter, nem ritkán pedig a 16-20 centiméter vastagságú hőszigetelés eredményezhet hosszú távon is energiatakarékos működést" - húzza alá a Fenntartható Otthon Zrt. elnök-vezérigazgatója.
___________________________________________________________________________
Fenntartható Otthon Zrt.
A budapesti központtal működő Fenntartható Otthon Zrt.-t a Magyar Építőipar Nonprofit Kft. és a Zöld Mentor Kft. alapította 2011-ben. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek és vállalkozások azzal a céllal indították el 2011-ben a Fenntartható zöldOtthon Programot (FeOP), hogy hazánkban is meghonosítsák az energiatakarékos házak kultúráját, elősegítsék a hazai épületek és lakások energiahatékonysági korszerűsítését. A FeOP egy olyan komplex program, amely az energetikai állapotfelmérés, tervezés és kivitelezés minden területét átöleli és a megvalósításhoz pénzügyi konstrukciót is kínál, amellyel az ingatlantulajdonosok elérhetik, hogy akár 50 százalékkal kevesebb rezsit fizessenek. A FeOP további célja a munkahelyteremtés, elsősorban az építőiparban. A programról részletesebb információt a www.feop.hu honlapon lehet találni, illetve az országosan jelenleg elérhető 21 zöldPont irodában, amelyek száma folyamatosan bővül.
„Ha a korszerűsítéssel megtakarítható energiát 100 százaléknak vesszük, akkor az esetek többségében a határoló szerkezetek - falak, nyílászárók, födémek, padozatok - hőszigetelése ennek a 70 százalékát, míg a fűtéskorszerűsítés további 30 százalékát adja. Először ezért a külső szerkezeteken kiáramló energia mennyiségét kell csökkenteni, és csak utána érdemes az energia előállításának és felhasználásának hatékonyságán javítani épületgépészeti korszerűsítéssel" - tanácsolja Bacsárszki Pál, a Fenntartható Otthon Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzáteszi: az augusztus végén indult állami „kazáncsere-pályázaton" a pályázni szándékozó ügyfeleik közel fele éppen azért nem indulhatott el, mert a lakóépületük nem felelt meg a pályázat belépési feltételeinek, azok hőszigetelése ugyanis nem volt megfelelő.
A Fenntartható Otthon Zrt. által elkészített közel hatszáz energetikai vizsgálat eredményeiből jól körvonalazódnak az egyes időszakokban épített családi házak jellemzői. A hatvanas-hetvenes évek tipikus családi háza sátortetős földszintes családi ház, 38 centiméter vastag kisméretű téglafalazattal, kapcsolt gerébtokos ablakokkal, borított fagerendás födémmel, gázkonvektoros fűtéssel, villanybojleres melegvíz-ellátással. Az ilyen típusú lakóházak jellemzően „H", azaz gyenge energetikai besorolásúak. „Egy konkrét példával élve: egy ilyen háznál a veszteség 69 százaléka a falakon, 11 százaléka a nyílászárókon, 7 százaléka a födémen, 12 százaléka pedig a padozaton keresztül vész el. Így a teljes energiafelhasználás kétharmada kárba vész, a kárba veszett energia kétharmada pedig a falakon keresztül távozik, ami azt jelenti, hogy lényegében a rezsikiadás felét itt lehetne megspórolni" - mondja Bacsárszki Pál.
A nyolcvanas-kilencvenes években épült tipikus családi ház nyeregtetős, pincével, földszinttel és beépített tetőtérrel rendelkezik, valamint B30-as blokktégla falakkal, hőszigetelt üvegezésű fa ablakokkal, előre gyártott vasbeton gerendás födémmel, radiátoros központi fűtéssel, vegyes és gázüzemű kazánnal, és villanybojlerrel. Az ilyen lakóházak általában „F", azaz átlagos energetikai besorolásúak. „A hasonló ingatlanoknál jellemzően a befektetett energia 40 százaléka vész el haszontalanul, a veszteség 66 százaléka a falakon, 7 százaléka a nyílászárókon, 13 százaléka a födémen, 14 százaléka pedig a padozaton keresztül realizálódik" - tájékoztat az elnök-vezérigazgató. Hozzáteszi: a példákban ismertetett eseteknél az egyes hőveszteségeket konkrét házra számították, de nagyságrendjükben az egyes hőveszteségi elemek közötti arányokat jól mutatják.
Bacsárszki Pál érdekességként megemlítette, hogy tapasztalataik szerint egyre többen újragondolják a lakóházuk szigetelését azok közül is, akik a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején 5 centiméteres szigeteléssel ellátták már a homlokzati falaikat. „Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a jelenlegi energiaár-emelkedési tendencia mellett a 12-15 centiméter, nem ritkán pedig a 16-20 centiméter vastagságú hőszigetelés eredményezhet hosszú távon is energiatakarékos működést" - húzza alá a Fenntartható Otthon Zrt. elnök-vezérigazgatója.
___________________________________________________________________________
Fenntartható Otthon Zrt.
A budapesti központtal működő Fenntartható Otthon Zrt.-t a Magyar Építőipar Nonprofit Kft. és a Zöld Mentor Kft. alapította 2011-ben. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek és vállalkozások azzal a céllal indították el 2011-ben a Fenntartható zöldOtthon Programot (FeOP), hogy hazánkban is meghonosítsák az energiatakarékos házak kultúráját, elősegítsék a hazai épületek és lakások energiahatékonysági korszerűsítését. A FeOP egy olyan komplex program, amely az energetikai állapotfelmérés, tervezés és kivitelezés minden területét átöleli és a megvalósításhoz pénzügyi konstrukciót is kínál, amellyel az ingatlantulajdonosok elérhetik, hogy akár 50 százalékkal kevesebb rezsit fizessenek. A FeOP további célja a munkahelyteremtés, elsősorban az építőiparban. A programról részletesebb információt a www.feop.hu honlapon lehet találni, illetve az országosan jelenleg elérhető 21 zöldPont irodában, amelyek száma folyamatosan bővül.