A központot bemutató keddi sajtóbejáráson az épületet megálmodó Báger András és Helmle Csaba építész-tervezők elmondták, hogy a legmodernebb épületgépészeti és épületinformatikai rendszereket alkalmazták, amelyek biztosítják majd a gazdaságos, energiatakarékos működtetést.
A 6800 négyzetméter alapterületű épületben mindössze egy darab, a családi házakban is használatos gázkazán van, a hűtés-fűtési rendszer hőigényét ötven darab száz méter mély talajszonda biztosítja. Hőleadó felületként mennyezetfűtést és -hűtést alakítottak ki, amely rendkívül takarékos és jó hőérzetet biztosít. A talajszondás rendszer mellett napkollektorokkal állítják elő a használati meleg vizet, valamint napelemekkel az elektromos áram egy részét. A belső terek jelentős részének megvilágítását pedig természetes fény biztosítja, ezzel is csökkentve a további költségeket.
Az egykori ipari területen kialakított intézmény központi terét a szabadban hozták létre. A dísztér levegőjét a klímatorony frissíti föl, az áttört vasbetonváz-szerkezetre vásznak feszíthetők, így az napsütéses időben természetes kürtőként működik, és szellőzést biztosít.
Az 1,6 milliárd forintos uniós támogatással létrehozott központ egyik fontos attrakciója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ide költöző informatikatörténeti múzeuma lesz. Az Európában egyedülálló gyűjtemény megismerteti a látogatókat a számítástechnika múltjával, az SZTE Informatórium interaktív kiállítási tere pedig az egyetemen zajló informatikai kutatásokba enged majd bepillantást.
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítanak ki, ahol a természettudományok törvényszerűségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok és a felnőttek. Az épület első emeletén pedig a város egyik fontos kulturális intézménye, a Százszorszép Gyermekház működik majd.