Másik híres találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. Ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett (a budai vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített. 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére. Szegényen halt meg Bécsben 1804. március 26-án, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt.
Berlinben ezen a napon látta meg a napvilágot 1929-ben Polányi János (John Polanyi), Nobel-díjas magyar vegyész.
Magyar szülők gyermekeként született Berlinben. Apja a neves polihisztor, Polányi Mihály. A család a 1933-ban Manchesterbe költözött. Polányi János a manchesteri egyetemen (vegyész apja munkahelyén) tanult. 1952-es végzése után a kanadai Torontóban telepedett le, 1956-tól az egyetem kémiai tanszékén dolgozott.
1958-ban fölfedezte az infravörös radioaktív sugarak kiáramlását újonnan formált molekulákból, ami a kémiai átalakulások természetének 1 új szinten való megértéséhez vezet. 1962 óta az egyetem kémia professzora, Kanada egyik legkiemelkedőbb vegyésze, elismerten kiemelkedő tehetség a kémiai reakciók dinamikájában.
1986-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.
(Forrás: Wikipédia)