Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Környezetvédelem
Környezetvédelem
Csökken a zöld beruházások száma
A Magyarországon működő, megújuló energetikával foglalkozó cégek a hazai bizonytalan környezet, illetve a METÁR hiánya miatt inkább a szomszédos országokat választják projektjeikhez, hiszen hosszú távú beruházásaik biztosabb megtérülésére számíthatnak.


A Green Energy Investment Forum szakértője szerint ha Magyarország nem képes lépéseket tenni az ügy érdekében, akkor hazánk véglegesen lekerülhet Európa zöld befektetői térképéről.

A gazdasági világválság hatásai az energiaipart sem hagyták érintetlenül, a finanszírozási lehetőségek szűkülése, a nagymértékben visszaeső kereslet a szektor teljes vertikumának működési környezetének romlásához vezetett. Számos beruházást felfüggesztettek vagy lelassítottak, miközben a korábban abszolút védettséget élvező zöld energetikai beruházások támogatási környezetét is a legtöbb uniós tagállamban felülvizsgálták. Magyarország sem volt kivétel a fenti folyamatok alól, és habár a hagyományos technológiák esetében tavaly több erőművi beruházást is átadtak, láthatóan hiányoznak a magánszféra által kezdeményezett új beruházások és projektek.

Az új támogatási rendszer, a METÁR hiányában ez a megállapítás fokozattan igaz a megújuló erőforrások piacára, lassan az Európai Unió felé vállalt megújuló-arány részcéljaink teljesíthetősége is megkérdőjeleződik. Mindeközben az újjászerveződött energetikai államtitkárság mintha a korábbiaknál kisebb hangsúlyt fektetne a zöld energetikai lehetőségekre, és erőforrásainak nagyobb részét a hagyományos energiaellátással (földgáz, szén, atomenergia) kapcsolatos ügyek kezelésére fordítaná.

Sajnos az elmúlt években tapasztalt magyar szabályozási folyamatok, a zöldenergia-termelés működési környezetét alapvetően meghatározó új támogatási rendszer bevezetésének folyamatos csúsztatása Magyarországot mostanra már szinte levette a külföldi zöld befektetők térképéről, és a szűkös források a régió más országainak zöld piacaiba áramlanak. Amennyiben Magyarország komolyan veszi az Európai Unió felélt vállalt kötelezettségeit, és elkötelezett a jövő energiaellátását jelentő környezetbarát technológiák iránt, akkor mielőbb szükség van egy nemzetközi szinten is versenyképes szabályozói és támogatási környezetre, amellyel Magyarország ismét felkerülhet a zöld befektetők térképére.

„Mivel a zöld energiatermelési technológiák meglehetősen költségesek, így megfelelő támogatási rendszer hiányában megtérülésük pusztán piaci alapon jelenleg bizonytalan. A versenyképesség hiányában e beruházások kizárólag stabil, kiszámítható és attraktív szabályozási környezetben terjedhetnek el, amelyet semmiképpen sem alapoz meg a hazai új támogatási rendszer folyamatos csúsztatása." - hangsúlyozta Patkó Gábor elemző, a Green Energy Investment Forum programigazgatója.

A szakértő szerint a hazai energetikai beruházások elterjedését a bizonytalan, gyorsan változó és kiszámíthatatlan szabályozás felszámolásával kell ösztönözni. A bizonytalan szabályozási környezet jelentősen emeli a projektek finanszírozási költségét, amely alapvető versenyképességi problémaként is megjelenhet Magyarországon a régió külföldi tőkéért folyó versenyében. Szintén fontos lenne tisztázni, hogy az állam pontosan milyen szerepet kívánni beöltetni a hazai energiaellátásban, az alapvető ellátásbiztonsági és szabályozási kérdések mellett mennyire aktív gazdasági szerepre törekszik a hazai és a regionális energiapiacon.
A nyugati megújuló piacok kezdenek telítődni, így egyre több befektető és energiavállalat fordul a kelet-közép-európai és délkelet-európai régióban rejlő zöld befektetési lehetőségek felé. A külföldi befektetők alapvetően kockázatosabb piacként tekintenek Kelet-Közép-Európára, ezért egy jól átgondolt, transzparens és megfelelő biztosítékokkal ellátott támogatási rendszer bevezetése komoly versenyelőnyt jelenhet a régióban, az adott esetben gyengébb környezeti adottság ellenére is.