Magyarország vasúti pályahálózatán évente mintegy negyvenmillió tonna áru halad át és ennek az árutömegnek csaknem tizenöt százaléka, hatmillió tonna minősül veszélyes (például maró, gyúlékony vagy környezetkárosító) rakománynak. A veszélyes áruk egy része jövedéki termék, és vannak közöttük olyanok, amelyek annak minősülnek ugyan, azonban szállításuk semmilyen közvetlen veszéllyel nem jár. Jelenleg a vasúti a legbiztonságosabb fuvarozási mód. Míg a közúti szabálytalanságok gyakorisága tíz százalék, a vasútiaké hat százalék. A veszélyes áruk vasúti fuvarozásával összefüggésben az elmúlt időszakban nem történt olyan baleset, amely súlyos következményekkel járt volna emberek egészségére, vagy a környezetre. A magyarországi statisztikai adatok azt mutatják, hogy hazánk ezen a területen még nem érte el az Európai Unió átlagát és az ellenőrzések is arra figyelmeztetnek, hogy szükséges tovább csökkenteni a meglévő kockázatokat.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) október derekán már összehívott egy vasúti veszélyes áruszállítási munkacsoportot. A tanácskozáson az NFM illetékes képviselőivel együtt a Nemzeti Közlekedési Hatóság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a NAV, az ORFK, valamint a MÁV Zrt., a Rail Cargo Hungaria Zrt és a GySEV Cargo Zrt. mellett a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület vezető képviselői is kifejtették a kérdéssel kapcsolatos álláspontjaikat. A hatóságok és a vasúti szakma képviselői szükségesnek tartják egy átfogó vasútbiztonsági akcióprogram kidolgozását. A HUNGRAIL-ben képviselt vasutak megítélése szerint az intézkedések meghozatala előtt intenzív adatgyűjtésre van szükség, melynek eredményeképpen minden, a kérdés tisztázásához szükséges tényt és összefüggést fel lehet tárni, ami a vasúti veszélyes áruszállítással összefügg. Véleményük szerint a biztonság fokozásához nem a hatósági ellenőrzések szigorításán keresztül vezet az út. Ha ugyanis tovább szigorítjuk az ellenőrzést, nem csak a veszélyes áruk, hanem minden áru elkerüli országunkat. Az adminisztratív szigorítás ugyanis tovább lassítaná az árutovábbítást és azzal a veszéllyel járna, hogy Magyarország végképp lekerül a nemzetközi vasúti fuvarozási útvonalak térképéről. Sokat segíthet viszont a diagnosztikai rendszerek akár Európai Uniós forrásokból történő fejlesztése, a megfelelő kockázatelemzést követően lefolytatott célzott ellenzőzések módszere és a veszélyes árukkal kapcsolatba kerülő vasúti szakszemélyzet jobb képzése is.
A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület arra törekszik, hogy a szakmai fórumon elhangzott érvek hozzájáruljanak egy a veszélyes áruszállítás kockázatait csökkentő, az egész vasúti ágazat számára elfogadható megoldás kidolgozásához, amely figyelembe veszi a versenyképességi szempontok mellett a nemzetközi szabályozásokból fakadó kötelezettségeket is.