Az ár-apály erőművek a tengerszint periodikus napi változásából származó, mechanikai energiát hasznosítják. Az árapály-jelenséget a Napnak és a Holdnak a Földre és annak vizeire gyakorolt tömegvonzása okozza. Az ár-apály a beltengerekben néhányszor 10 cm, az óceánok partvidékein a szárazföldbe mélyen benyúló folyótorkolatokban több méter vízszintváltozást okoz. Az ár-apály erőművek nagy előnye, hogy a kiszámítható vízmozgás miatt, tervezhető energiát biztosítanak.
Működésük azon egyszerű elven alapul, hogy dagálykor megemelkedő vízszint sodrása turbinalapátokat hajt meg, amelyek elektromos áramot állítanak elő. Apálykor ugyanez a jelenség játszódik le, azzal a különbséggel, hogy a víz ellentétes áramlásának megfelelően, a turbina a víz áramlásának irányába áll be. Egy 500 kW teljesítményű turbina például napi tizenkét órás üzemelést feltételezve, háromszáz háztartás elektromos árammal történő ellátására elegendő.
Az Alstom számos elsőséget tudhat magáénak a megújuló energiaforrásokra épülő áramtermelés területén: a vállalat építette a világ legnagyobb geotermikus erőművét Új-Zélandon, hetvennégy darab, összesen 217 MW teljesítményű szélerőművet szállított Európa legnagyobb szélerőmű parkjába, de nevéhez fűződik a világ legnagyobb, hat megawatt teljesítményű tengeri szélturbinájának kifejlesztése és megépítése is, amelynek átmérője 73,5 méter. Az Alstom gyártotta a világ két legnagyobb vízierőművének, a brazíliai Itaipu és a kínai Három Szurdok vízierőművek áramtermelő berendezéseit egyaránt. A vállalat vezető pozíciót tölt be a tengeri (offshore) szélerőművek piacán és a skót AWS Ocean Energy vállalatban szerzett negyven százalékos részesedésével, úttörő a hullámerőművek fejlesztése és gyártása terén is. Szintén az Alstom építette a világ legnagyobb, 4000 MW kapacitású vegyes tüzelésű biomassza erőművét Angliában. Az Alstom által telepített berendezések a világ beépített áramtermelő kapacitásának közel egy negyedét teszik ki.