Szigeteléssel még mindig jól járunk
A tíz százalékos központi rezsicsökkentést az emberek már a februári számláikban megtapasztalhatják. Ám ez nem biztos, hogy megfelelő intézkedés, hiszen elvonja a figyelmet az épületállomány erősen kifogásolható állapotáról.
A tíz százalékos rezsicsökkentés nem a megfelelő orvosság a mára már népbetegséggé vált energiaszegénységre, vagyis arra, hogy a lakosság jövedelme negyedét, harmadát energiafelhasználása fedezésére kénytelen fordítani. A rezsicsökkentés a hatékonyabb energiafelhasználás helyett éppen a jelenlegi pazarló energiafogyasztási struktúra konzerválását támogatja. Mindemellett pedig, mivel az energiaszolgáltatók csak a lakosság számára termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó nagyfogyasztók terhére tudják megvalósítani, a csökkentés költségét végső soron a lakosság lesz kénytelen megfizettetni, például egy nagy gázfogyasztónak számító pékség termékeinek vagy más élelmiszergyártók termékeinek árában.
„Épületeink energiahatékonysági állapotának érdemi javítása nélkül a rezsicsökkentés csak tüneti kezelést jelent, hiszen a felhasznált energia nagy részét továbbra is elpazaroljuk, a gázár csökkentés fenntarthatósága pedig kérdéses" - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az ingatlanok energiahatékonysági beruházásainak, illetve szigetelésének támogatása mindenki számára kifizetődőbb, hiszen kézzel fogható, hosszú távú és fenntartható energia- és költség megtakarítást jelent. Megfelelő állami ösztönzők mellett ez a beruházás akár banki hitel felvételével is megtérülő befektetés, szemben a gázárcsökkenés rövid idejű hatásával" - tette hozzá a szakember.
Önfinanszírozó rezsicsökkentés: honnan legyen pénzünk energiahatékonyságra?
A kamattámogatott otthonteremtési hitelek meglévő ingatlanok korszerűsítésére is igényelhetők, a törlesztő részlet megfizetéséhez pedig az állam a futamidő első öt évében kamattámogatást nyújt. Ezek a támogatott hitelek átlagosan, hosszú távra, nyolc és 11,5 százalékos kamattal vehetők fel.
Egy átlagos, kilencven négyzetméter alapterületű családi ház - „Kádár kocka" - szigetelése kb. 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz. Ha ezt az ingatlant, tíz éves futamidejű, támogatott öko-hitelből kívánja tulajdonosa leszigetelni, akkor a hitelt átlagosan 15.000 forint havi törlesztő részlettel veheti fel, vagyis a futamidő végén mintegy 1,8 millió forintot kell visszafizetnie.
A hitelből, legalább tíz centiméter vastagságú szigetelőanyaggal leszigetelt családi ház fűtésszámlája várhatóan harminc-negyven százalékkal csökken majd, amennyiben a tulajdonos figyelmet fordít arra, hogy a szigetelés kivitelezése megfeleljen a tervezett paramétereknek. A kilencven négyzetméteres ingatlan negyvenkétezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája ilyen módon mintegy 15.000 forinttal csökkenhet, amely a hitel tíz éves futamideje során 1,8 millió forint megtakarítást eredményez.
Ezt tehát azt jelenti, hogy a tulajdonos a hitel havi törlesztő részletével azonos összeget spórol meg a gázszámlából, de a megtérülési idő folyamatosan rövidül majd, ha a gáz világpiaci árának emelkedését nem sikerül megállítani a magyar határon.
Németországban és Írországban már futó energiahatékonysági programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányok által energiahatékonysági programokba - épületek homlokzati és tetőszigetelése, nyílászárócsere, kazáncsere, stb. - befektetett minden 1 Euro rövid időn, akár egy éven belül már 5 Euro megtérülést, azaz államháztartási többletbevételt eredményez, e termékek forgalmi adója valamint a létrejött új munkahelyekből származó többlet jövedelemadók révén.