Szinte már behozhatatlan a hátrányunk
A nemrégiben, Bécsben megrendezett Európai Szélenergia Társaság konferenciáján Közép- és Kelet-Európa volt terítéken. Minden ország küldött képviselőket, kivéve Magyarországot. A térségben utolsók vagyunk a szélenergia terén.
„Míg 2005-ben az új kapacitások két százalékát, addig 2011-ben már 12,5 százalékát telepítették az új csatlakozó országokban" -mondta Jacopo Moccia, az EWEA vezető politika elemzője. Lengyelországban 2012-re 2.497 MW kapacitást telepítettek. 2020-ra 6.650 MW-ot terveznek. Hasonlóan jelentős a fejlődés Romániában, ahol 2012-re 1.905 MW állt munkába, 2020-ra viszont 4.000 MW-ot akarnak elérni. Egyik nagy kedvenc Törökország, ahol már 2.312 MW szélerőmű működik, de 2023-ra 20.0000 MW-ot akarnak. Ehhez képest Magyarországon 2006-ban adták ki az utolsó engedélyt, jelenleg 330 MW-nál több nem működhet, és 2020-ra is csak 750 MW szerepel a tervekben.
A szélipar növekedése igen jelentős volt az EU-ban és a térség számos országában. 2000 óta telepített új villamoskapacitások 27,6 százaléka szél, 23,6 százaléka egyéb megújuló, körülbelül negyven százaléka földgáz alapú, és mindössze 8,8 százaléka épül egyéb energiaforrásra. 2012-ben uniós szinten 44,6 GW új kapacitás települt, ebből 31 GW megújuló alapú. Az EU egészét nézve 2012-re minden 100 MW-ból 11,3 MW szél (2011-ben 10,4 volt).
A számos ígéretes jel ellenére a térség országaira különösen jellemző a szabályozás kiszámíthatatlansága, ami a befektetések legnagyobb ellensége. Ebben a befektetők és az egyre inkább a megújulós iparág felé forduló nemzetközi fejlesztési bankok (EBRD, EIB) is egyetértenek. Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza szerint „ha a szabályozási változások csak annyira lennének előrejelezhetőek mint a szél, nyert ügyünk lenne".
A technológiai fejlődéssel a szélipar egyre versenyképesebbé válik. Az egyik legnagyobb akadályt továbbra is a fosszilis energiahordozóknak nyújtott - az IEA szerint évente 500 milliárd dollárnyi - piactorzító támogatás jelenti. Ha ezek a torzító támogatások eltűnnének, fair versenyhelyzetben a szél biztosan megnyerné a versenyt. Összehasonlításképpen a megújulós ipar mindössze 88 millárdot, ezen belül a szél 21 milliárdot kap. Magyarországon az elavult Vértesi Erőműnek több támogatás jut, mint az egész megújulós iparágnak.
Magyarország a megújulókban rejlő hatalmas üzleti lehetőségeket korlátozó hozzáállásával erősen lemarad a régió országai között. Jól szimbolizálja a szabályozás szempontjából a hovatartozásunkat, hogy a mára 160 országból álló Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségbe (IRENA) az Uráltól nyugatra fekvő országok közül csak Oroszország, Ukrajna és Magyarország nem lépett be. Magyarország így a hasonló méretű országokat tekintve a szintén nem tag Laos, Surinam, Malawi csoportba tartozik.
Az iparág azonban bízik a döntéshozók racionalitásában. Ha a szabályozás engedékenyebbre változik, akkor a befektetők a többi feladatot már elvégzik.
