A május 15-16-i Multidiszciplináris Vízkonferencián nyolc különböző szakterület kutatói a vízminőséggel, a víztisztítással, a vízgazdálkodással, a folyószabályozással, a környezetvédelemmel, a vízjoggal, a felszín alatti vízkészletek hasznosításával, valamint a víz történelmi szerepével összefüggő aktuális kérdéseket foglalják össze az Akadémián.
A víz kémiai és biológiai értelemben létünk alapeleme -emlékeztetett köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke. -"A víz nem csupán a fizikai valóság része, hanem a szimbolikus és kulturális valóságé is. Erről tanúskodik a művészet, ezt bizonyítja a különböző kultúrák eltérő kapcsolata a vízzel. A ma megkezdődő konferencia a tudomány üzeneteivel biztosítja, hogy képünk, ismeretünk a vízről árnyalt, hiteles és felelősségvállalásra szólító legyen" -fogalmazott. "A víznek önmagán túlmutató jelentősége van: a víz egyszerre jelent ellátási kérdést, gazdasági, ezen belül mezőgazdasági és ipari problémát, társadalmi, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és ma már nemzetgazdasági kérdést is" -emelte ki Áder János államfő. A köztársasági elnök a tudományos élet szereplőit arra biztatta: eredményeiket széles körben ismertetve hívják fel a fiatal nemzedékek figyelmét a felelős vízhasználatra. "Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen" -zárta szavait Széchenyi Istvánt idézve.
A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjainak vízzel foglalkozó kötetére
hívta fel a figyelmet Németh Tamás, az MTA főtitkára. A Környezettudományi Elnöki Bizottság
elnöki posztját is betöltő akadémikus rámutatott: a kötetben foglaltakat a politikai döntéshozók és
a felsőoktatás képviselői egyaránt hasznosíthatják. "Nem szabad visszaélni a víz természetes
megújulási képességével" -figyelmeztetett Németh Tamás, az ülés levezető elnökeként arra is
emlékeztetve, hogy a vízzel való takarékos bánásmód közös felelősség.
Somlyódy László akadémikus, a Budapesti Víz Világtalálkozó Tudományos Fórumának elnöke a
vízhasználat távlatait ismertette. Mint kifejtette, a vízzel kapcsolatos összetett kérdések politikai,
gazdasági, társadalmi eredetűek, ezek megközelítése pedig új, rugalmas közelítési módot igényel.
A globális és helyi problémákat egyaránt vizsgáló tudósok negyven előadás keretében mutatják
be és vitatják meg a vízzel kapcsolatos természet- és társadalomtudományi kutatási
eredményeiket. A szakemberek főként a mindennapjainkat befolyásoló aktuális jelenségekről,
valamint a jövőbe mutató kutatási irányokról cserélnek eszmét.
A friss tudományos eredmények nagyban befolyásolhatják a vízpolitikát meghatározó
alapelveket. A globalizálódó világban a szennyvíz kezelése, tisztítása, az árvízvédelem, a
mezőgazdasági termelés, az egyre nagyobb tömegek ivóvízzel való ellátása mind nagyobb súlyú
stratégiai kérdés, amely összetettsége miatt igen körültekintő tervezést igényel. A vízkészletek
célszerű kiaknázása regionális szinten elősegíti az energetikai, turisztikai beruházásokat, és
hozzájárul a fenntartható fejlődés megteremtéséhez, a népegészségügyi kockázatok csökkentéséhez.
A tanácskozás előadói áttekintik a vízkezelés és -gazdálkodás irányait, a felszín feletti és alatti
vizek hasznosításának lehetőségeit, valamint ennek környezetvédelmi és jogi vetületeit, a
szennyvízkezelés legújabb lehetőségeit. A szakemberek a folyók, tavak egyre csökkenő
fajgazdagsága, a légkörben felhalmozódó, az üvegházhatást fokozó vízgőznek a klímaváltozásban
betöltött szerepére kitérve elemzik a vízkezelés, vízgazdálkodás előtt álló feladatokat is.
Az igen összetett kérdést páratlanul sok nézőpontból vizsgáló konferencia résztvevői a magyar
tudományos közösség képviseletében megfogalmazzák az októberi, az ENSZ égisze alatt megrendezendő Budapesti Víz Világtalálkozó üzeneteit.