Anno
Mi történt anno február 4-én?
Ezen a napon indult útnak 1887-ben Teleki Samu expedíciója Kelet-Afrika, a mai Kenya területén. Teleki Samu és útitársa, a pozsonyi születésű Höhnel Lajos felfedezte a Rudolf- és a Stefánia-tavat, valamint a Teleki-vulkánt. Teleki feljutott A Kilimandzsáró hóhatáráig. Útjuk nagy részét olyan területen tették meg, ahol addig európai ember nem járt.
A múlt század derekán indult meg a roham Afrika még ismeretlen területeinek feltárására és meghódítására. Bár a híres Afrika-expedíciók hősei többségükben jószándékú, tudományos eredményekre törekvő kutatók voltak, ezek az utazások közvetve-közvetlenül mégis a gyarmatosítás céljait szolgálták. A csekély számú kivétel közé tartozott Teleki Samu gróf (Sáromberke, 1845. nov. 1.-Bp., 1916. márc. 10.) kelet-afrikai felfedező útja.
Teleki Samu (keresztnevét kortárs barátai és a hivatalos körök egyaránt ebben a formában használták!) nagy hírű erdélyi család leszármazottja volt. Családjának több tagja számottevően hozzájárult Erdély kultúrájához, ő azonban élete derekáig nem adta különösebb jelét kulturális vagy tudományos érdeklődésének. Bár felkészült volt, hiszen a kor vezető egyetemein (Berlin, Göttingen) természettudományi tanulmányokat folytatott. Kitűnő és merész vadász, az előkelő társaság kedvelt tagja, a tragikus sorsú Rudolf trónörökösnek és családjának szűkebb, bizalmas baráti köréhez tartozott. Talán éppen szoros kapcsolat (Rudolf politikai célkitűzése) kényszerítette Teleki Samut, hogy 1886-ban egy hosszabb utazásra szánja el magát. Kísérőként a nála 12 évvel fiatalabb Ludwig v. Höhnel sorhajóhadnagyot (1857-1938) választotta.
Útjuk céljául Afrikának szinte utolsó "fehér folt"-ját, az akkor Egyenlítői Kelet-Afrika (a mai Kenya) elnevezéssel számon tartott területet jelölték ki, a Victoria-tó vidékétől keletre és északra. Ez volt az első európai expedíció, amely Kenya földjét észak-déli irányban átszelte, és ezt a területet részletesen feltérképezte.
Az expedíció összeállítása és felkészítése Zanzibárban. történt. Innen 1887. január 2-n indultak Kenya partjai felé, 1887. február 4-én hajnalban pedig Teleki és Höhnel, mintegy 300 teherhordó kíséretével megkezdte útját Kenya belsejébe.
A 3000 km-es útvonalat bejárt expedíció leglátványosabb eredménye: két, az európaiak előtt addig ismeretlen, nagy állóvíz, a Rudolf- és a Stefánia-tó, valamint egy működő vulkán, a kb. 640 m magas Teleki-vulkán felfedezése volt. (A kitörés ben levő hegyet nem tudták megmászni.) Tudományos szenzációt jelentett, hogy ez volt az első működő vulkán, amelyet nem a tengerparton, hanem egy kontinens belsejében találtak. Útjuk során több új növényfajt is felfedeztek - az egyiket a grófról nevezték el "Lobelia Telekii"-nek - és az európai utazók közül Teleki jutott fel elsőként a Kilimandzsárón és a Kenya-hegyen a hóhatárig. Az út vadász-expedícióként is jelentős volt: Teleki egymaga mintegy 400 nagyvadat lőtt.
Az expedíció szervezője, összetartója, ha kellett védelmezője is az erélyes Teleki Samu volt. Höhnel főként a térképező munkát és a tudományos megfigyeléseket végezte. Utóbb ő írta meg (először német nyelven), Teleki naplójára támaszkodva, az expedíció beszámolóját. Ezért még a hazai földrajztörténet-írás is az érdemi tudományos munkát sokáig Höhnelnek tulajdonította. Sajnos Teleki Samu naplója sokáig kiadatlan volt, pedig, ebből is kitűnik, hogy az utazás eredményeiben Telekinek milyen döntő szerepe volt. Értékes kutató munkájáról így ma még csak az expedíció során készített fényképei tanúskodnak. Hiszen e téren is úttörő volt: Afrika feltárói addig nem készítettek rendszeresen fotókat!
Teleki Samu (keresztnevét kortárs barátai és a hivatalos körök egyaránt ebben a formában használták!) nagy hírű erdélyi család leszármazottja volt. Családjának több tagja számottevően hozzájárult Erdély kultúrájához, ő azonban élete derekáig nem adta különösebb jelét kulturális vagy tudományos érdeklődésének. Bár felkészült volt, hiszen a kor vezető egyetemein (Berlin, Göttingen) természettudományi tanulmányokat folytatott. Kitűnő és merész vadász, az előkelő társaság kedvelt tagja, a tragikus sorsú Rudolf trónörökösnek és családjának szűkebb, bizalmas baráti köréhez tartozott. Talán éppen szoros kapcsolat (Rudolf politikai célkitűzése) kényszerítette Teleki Samut, hogy 1886-ban egy hosszabb utazásra szánja el magát. Kísérőként a nála 12 évvel fiatalabb Ludwig v. Höhnel sorhajóhadnagyot (1857-1938) választotta.
Útjuk céljául Afrikának szinte utolsó "fehér folt"-ját, az akkor Egyenlítői Kelet-Afrika (a mai Kenya) elnevezéssel számon tartott területet jelölték ki, a Victoria-tó vidékétől keletre és északra. Ez volt az első európai expedíció, amely Kenya földjét észak-déli irányban átszelte, és ezt a területet részletesen feltérképezte.
Az expedíció összeállítása és felkészítése Zanzibárban. történt. Innen 1887. január 2-n indultak Kenya partjai felé, 1887. február 4-én hajnalban pedig Teleki és Höhnel, mintegy 300 teherhordó kíséretével megkezdte útját Kenya belsejébe.
A 3000 km-es útvonalat bejárt expedíció leglátványosabb eredménye: két, az európaiak előtt addig ismeretlen, nagy állóvíz, a Rudolf- és a Stefánia-tó, valamint egy működő vulkán, a kb. 640 m magas Teleki-vulkán felfedezése volt. (A kitörés ben levő hegyet nem tudták megmászni.) Tudományos szenzációt jelentett, hogy ez volt az első működő vulkán, amelyet nem a tengerparton, hanem egy kontinens belsejében találtak. Útjuk során több új növényfajt is felfedeztek - az egyiket a grófról nevezték el "Lobelia Telekii"-nek - és az európai utazók közül Teleki jutott fel elsőként a Kilimandzsárón és a Kenya-hegyen a hóhatárig. Az út vadász-expedícióként is jelentős volt: Teleki egymaga mintegy 400 nagyvadat lőtt. Az expedíció szervezője, összetartója, ha kellett védelmezője is az erélyes Teleki Samu volt. Höhnel főként a térképező munkát és a tudományos megfigyeléseket végezte. Utóbb ő írta meg (először német nyelven), Teleki naplójára támaszkodva, az expedíció beszámolóját. Ezért még a hazai földrajztörténet-írás is az érdemi tudományos munkát sokáig Höhnelnek tulajdonította. Sajnos Teleki Samu naplója sokáig kiadatlan volt, pedig, ebből is kitűnik, hogy az utazás eredményeiben Telekinek milyen döntő szerepe volt. Értékes kutató munkájáról így ma még csak az expedíció során készített fényképei tanúskodnak. Hiszen e téren is úttörő volt: Afrika feltárói addig nem készítettek rendszeresen fotókat!