A kkv-knek is jut elég
Az idén kezdődött és 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) 700 millió forint támogatáshoz jutnak az energiarendszereik javítására.
Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára szerdán, egy budapesti energetikai fórumon elmondta, hogy az idén kezdődött és 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) 700 millió forint támogatáshoz jutnak az energiarendszereik javítására, ehhez társul még a széndioxid kvóta eladásából származó évi tízmilliárd forint, a kettő együtt a hétszerese az előző időszak ilyen célú támogatásának. Az ötéves bankbetét kamata jelenleg 4,1 százalék, az ilyen futamidejű állampapír hozama pedig 4,7-5 százalék. Egy jól megválasztott alternatív - zöld - energetikai beruházás pedig már akár két és fél év alatt megtérül - tette hozzá az államtitkár.
Példaként hozta fel Glattfelder Béla a Coca-Cola zalaszentgróti üzemét, ahol a földből kinyert harminckét Celsius fokos, később palackozott víz hűtése során keletkezett hőt használják mosásra, fűtésre, és még a szomszédos fürdő vízének a melegítésére is futja belőle. A hőszivattyús rendszer beruházásának a megtérülési ideje 2,5 év lesz.
Ehhez kapcsolódva Ádám Béla, a Nemzeti Megújuló Energia Platform elnökségi tagja hozzátette, előnyös lenne, ha a termálfürdőknek előírnák az elfolyó melegvíz hőtartalmának kötelező hasznosítását.
Az államtitkár ismertette Magyarország energia-függőségi adatait: kőolajból kilencven, gázból nyolcvan, míg villanyáramból harminc százalék az import. Ez utóbbi oka az, hogy bár van elég beépített termelő kapacitás, az részben elavult, drágán termel, így olcsóbb az import.
A beépített áramtermelő kapacitás 9 ezer megawatt, ami 2025-re 10 ezer megawattra nő. Ezen belül az 1940 megawatt atomerőművi kapacitás változatlan marad.
A lehetséges új kapacitás 5 ezer megawatt lehet, ebből 1500 a megújuló energia, 700 a gáz, 400 a szén és 2400 megawatt az atomerőművi kapacitás.
Kifejtette: a Magyarország által vállalt húsz százalékos megújuló energia részarányt abból el lehetne érni, ha a biomasszát jó hatásfokkal tüzelnék el az erőművekben, illetve a háztartásokban. Az államtitkár elmondta, hogy a hagyományos vegyes tüzelésű háztartási kazánok hatásfoka ötven százalék, míg egy modern pellet tüzelésű kazáné eléri a kilencven százalékot.
Az épületek energiahatékonyságáról Borsi László ingatlanpiaci szakértő beszélt a fórumon. Kiemelte, hogy ha a lakások építésénél, felújításnál a megújuló energia hasznosítására is költenek például napelemek, napkollektorok és biomassza kazánok beépítésével, jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek. Ezt segítheti az állami támogatás, illetve az, ha a tulajdonos lakástakarék-pénztári szerződést köt.
