Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno március 4-én?
Ezen a napon született 1914-ben Budó Ágoston magyar fizikus, egyetemi tanár, az MTA elnökségi tagja, Kossuth-díjas. A Kísérleti Fizika három kötetéből nemzedékek tanulták és tanulják a fizikát, pedig fizikusi pályája rendhagyó módon indul. A szülői rábeszélés a jogászi pálya felé tereli, ahol az első félévben jelesen kollokvál.

Ezt követően azonban részt vesz az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat által megrendezett, elsőévesek számára kiírt versenyen, s mivel azt megnyerte, pályamódosítást hajtott végre, matematika-fizika szakos hallgató lett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.
Még egyetemistaként bekapcsolódik a műegyetemi molekula-spektroszkópiával foglalkozó kísérleti kutatómunkába Schmid Rezső mellett. Dolgozata jelenik meg a nemzetközi hírű, nagy tekintélyű Zeitschrift für Physik folyóiratban. A cikk a kétatomos molekulák spektrumaiban mutatkozó finom szerkezetről szól. A jól induló tudományos pálya két éves ösztöndíjjal jutalmazza. Az egyiket itthon, a másikat Berlinben, a Vilmos Császár Fizikai Intézetben tölti, amelynek igazgatója a Nobel-díjas Peter Debye. Debye professzor mellett tudományos témát kell változtatnia. "Kötelező" programja a dielektrikumok fizikája lesz: a molekulák nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedését tanulmányozza.
1938. nyarán tért haza. A Műegyetem Fizikai Tanszékén mint úgynevezett "fizetéstelen" tanársegéd kapott kinevezést. Így nappal a Dohány utcai iparitanuló iskolában és a Reáltanoda utcai gimnáziumban óraadó tanárként tanít, éjszakánként pedig kutat, újra molekulaspektroszkópiával foglalkozik. Ezeket a vizsgálatokat, amelyeket elsősorban Kovács Istvánnal közösen folytatott, majdnem húsz évig, szegedi professzorsága idején is műveli. Molekulaspektroszkópiai eredményeiért 1951-ben Kossuth-díjat kapott. 1940-ben kerül Szegedre, az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára (jelenleg Juhász Gyula Tanárképző Főiskola), főiskolai tanárnak.
Itt kezdi el tankönyvírói tevékenységét, itt készülnek azok a jegyzetek, amelyeket később egyetemi tankönyvekké fejleszt. A Kisérleti Fizikának az optikát és atomfizikát tartalmazó harmadik kötetét már nem tudja befejezni, ez halála után Mátrai Tibor társszerzői, valamint Ketskeméty István és Nagy Elemér lektori munkája eredményeképpen jelenhet meg.) Budó Ágoston rendkívüli következetességgel, tudományos lelkiismeretességgel ír és fogalmaz. Naponta egy oldal készül el a "Budóból". Precizitására jellemző, hogy nem egy alkalommal a már teljesen kész tudományos munka vagy tankönyv-részlet megírása során napokon keresztül megáll egy két-háromsoros mondatnál és azt újra meg újra megfogalmazza, amíg el nem éri, hogy minden árnyalatában pontosan azt fejezze ki a mondat, amit szándékában állt elmondani.
A szegedi főiskoláról 1949-ben rövid ideig a debreceni tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetébe kerül tanszékvezetőnek. Itt írja a híres Mechanika tankönyvet, amely német nyelven is négy kiadásban jelenik meg. Debrecenből 1950-ben kerül vissza Szegedre, akkor már a Kísérleti Fizikai Intézet élére, amelynek 1969-ben bekövetkezett haláláig tanszékvezetője lesz.
Budó professzor vezetésével megkezdődik a tudományos munka feltételeinek a megteremtése. Mivel a tanszéken a fluoreszcencia kutatásának már voltak hagyományai, volt néhány jó minőségű spektroszkópiai eszköz az 1931. évi Rockefeller-alapítvány jóvoltából, s az intézet munkatársai is a fénytani vizsgálatok területén voltak leginkább járatosak, ezért újra tudományos témát váltott. A lumineszcens jelenségek vizsgálatával kezdett ő is foglalkozni, de a zselatin helyett a sokkal egyértelműbb feltételeket biztosító tiszta oldatok vizsgálatát választotta. A vizsgálatok középpontjába az oldatok fluoreszcencia-polarizációja került.
1950 végén a Kísérleti Fizikai Intézetet is bevonták az aspiránsképzésbe. Budó Ágoston nagy gondot fordított fiatal kollégái munkájának megszervezésére. Az aspiránsi témák kialakítása már az új kutatási irányt tükrözte. Lemondva korábbi témáiról Budó professzor a lumineszcencia-vizsgálatok módosított programja mellett foglalt állást. Más kutatást adott körülmények között nemzetközi színvonalon nem is igen lehetett volna végezni az intézetben. Az első tudományos téma, az oldatok lumineszcenciája polarizációjának tanulmányozását Ketskeméty Istvánra, a fiatal aspiránsra bízta Budó professzor. A témaválasztásban valószínűleg szerepet játszott a Debye intézetben általa korábban vizsgált dielektromos relaxáció jelensége és az oldatok lumineszcenciája rotációs depolarizációjának leírására szolgáló módszerek hasonlósága. (Mindkét jelenségcsoportban az oldott állapotban levő molekulák Brown-féle forgó mozgása játszik szerepet.)
A molekuláris fluoreszcencia kutatásának első részletes dokumentuma Ketskeméty István 1954-ben megvédett kandidátusi értekezése, amelyben az abszorpciós és a fluoreszcencia-spektrum között fennálló tükörszimmetria-törvényt, valamint a molekulákhoz rendelhető abszorpciós és emissziós oszcillátorok természetét vizsgálta. Az 1954-től kezdődő időszakban ezután a szekunder lumineszcencia tanulmányozásához kezdett a Budó Ægoston által vezetett munkacsoport: Dombi J., Gáti L., Hevesi J., Horvai R., Ketskeméty I., Kozma L., Marek N., Szalay L., Szöllősy L.
Ezekben a vizsgálatokban már alkalmazást nyertek az 1951-54. között megépített spektrofotométerek és lumineszcencia-polarizációt mérő fotoelektromos készülékek.
A szekunder lumineszcencia kérdéskörében korábban az irodalomban csak kvalitatív megállapításokat tartalmazó dolgozatok jelentek meg. Elsőként a Budó vezette munkacsoport publikált olyan kvantitatív eredményeket, amelyek segítségével pontosan ki lehetett számítani, hogy a megfigyelésre jutó lumineszcencia-sugárzásban mekkora a szekunder és primer, a tercier és szekunder stb. lumineszcenciafény intenzitásviszonya.
Budó professzor 1961. márciusában elhangzott akadémiai székfoglalójában ismertette az addig elért eredményeket, részletesen kitérve a valódi lumineszcencia-jellemzők meghatározásának fontosságára és a meghatározás módjára.
Kutatómunkáján túlmenően Budó Ágoston széleskörű tudományszervezői tevékenységet is folytatott.
1960-ban megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutató Csoportja, (ma MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport), amelynek vezetője Budó Ágoston lett. Mint az intézet igazgatója biztosíthatta a szellemi kapacitás koncentrációját, a csoport kutatási lehetőségeit pedig előnyösen befolyásolta Budó személyes jelenléte 1961-től az Akadémia elnökségében. Mint a kutatócsoport neve is utal rá, a tanszéken intenzív és eredményes félvezető-vizsgálatok is folytak Gombai Lajos, Gyulai József és Hevesi Imre révén. Ezek támogatása is szívügye volt Budó professzornak.
Sokat fáradozott a vidéken elsőként Szegeden létrehozott Akadémiai Bizottság megalapításáért, amelynek elnöki tisztét haláláig ugyancsak ő töltötte be. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei Csoportjának 1950-től haláláig szintén elnöke volt. Az ő javaslatára hirdeti meg az ELFT Csongrád megyei Csoportja a Jedlik Ányos feladatmegoldó versenyt az 1960-as évek elején. (A verseny első szervezője a legendás fizikafeladat-megoldó délutánokat tartó Bor Pál főiskolai tanár volt.) Ez a verseny 1975-től, emléket állítva Budónak, az ő nevét vette fel.
Pedagógusi feladatát sohasem tekintette mellékesnek, a rá jellemző végtelen alapossággal, precízséggel művelte. Nagy gondot fordított az előadásain bemutatandó demonstrációs kísérletekre. Ebben a munkában Sárkány Béla volt a jobbkeze.
Egyik tanítványa, Dániel József így emlékezik előadásaira: "Halkan, lassan beszélt, nem töredezetten, de éreztük, hogy minden szót gondosan megválasztott. Amit Budó professzor megfogalmazott, arról tudtuk, hogy azt nyelvileg tökéletesebben kifejezni nem lehet. Előadásának minden mondata szuggesztíven sugallta: elfogadni csak a gondolat legjobb nyelvi approximációját szabad."
Budó Ágoston 1969-ben tragikus hirtelenséggel, szívroham következtében halt meg.
(Az életrajz a Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoportjának honlapján található)