Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno április 7-én?
Ezen a napon hunyt el Sopronban 1941-ben Finkey József bányamérnök, az MTA tagja, az érc és szénelőkészítés első egyetemi tanára. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alelnöke. Finkey 1889. november 27-én született Sárospatakon, s az ottani Református Kollégium elvégzése után, 1907-ben a selmecbányai Akadémiára nyert felvételt.

Itt nemcsak a tanulmányaiban tüntette ki magát, hanem a laboratóriumok kísérleti munkáiban is. Egyetemi tanulmányait 1911-ben fejezte be, s eztán a Krassó-Szörény vármegyében fekvő Drenkova kőszénbányájába került gyakornoknak, majd 1913-ban sikeres államvizsga után ugyanitt bányamérnöknek osztották be. Tudományos érdeklődése miatt hamarosan visszakerült az Akadémiára.
1914 évben az új tanévben már a bányaműveléstani tanszéken tanársegédi feladatokat látott el, majd egy év katonai szolgálat következett. 1916-ban jelent meg első tudományos értekezése Bányatelepek tervezésének gazdasági alapelvei címmel. Korán felismerte, hogy a bányaművelés területén egyre jelentősebb és attól elválaszthatatlan az érc- és szénelőkészítés.

A háború befejezése után 1918-tól már egyetemi adjunktusként kísérletek sorozatát végezte és törekedett a minél hatékonyabb eljárások kidolgozására. Ezt a törekvését elősegítette az a körülmény, hogy a békeszerződés következtében az ország jelentősebb érc és kőszénbányái az elcsatolt területen voltak, a megmaradt szerényebb lehetőségek jobb kihasználása elengedhetetlenné vált. 1923-ban az akkor megalapított Érc és Szénelőkészítési Tanszék vezetésével bízták meg és rövid időn belül 1926-ban főiskolai rendes tanárnak, majd 1934-ben egyetemi nyilvános rendes tanárnak nevezték ki. Az 1929-1930-as tanévben a bányászati osztály dékánja, míg 1934-1935 tanévtől kezdődően a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki kar dékánja volt. Az egyre nagyobb jelentőségű Érc és Szénelőkészítési Tanszéket vezette korai haláláig, szorgalmazva az ott folyó kísérleti munkát, aminek közvetlen gyakorlati hasznai is rövid időn belül jelentkeztek.
Tudományos művei
 Bányatelepítések tervezése. 1918.
 A recski kékpala flotálása. 1920.
 Nedves úton való ércelőkészítés tudományos alapjai. 1924. Németül: 1924, angolul: 1930, oroszul: 1932, spanyolul: 1941.
 Ércelőkészítés. 1925.
 Szénelőkészítés. 1927.
 Ásványszenek brikettezése. 1930.
 Légszér szabadalom. 1931.
 Szénbrikettek hazai kötőanyaggal. 1935.
 A flotációs ásványelőkészítési eljárás. 1937.
 A pneumatikus szénelőkészítés mechanikai alapjai. 1938. Németül: 1939.
 Redukált bauxitok mágneses szeparálása. 1939.

Ezen a napon született Kecskeméten 1860-ban Korb Flóris építész. Berlinben végezte tanulmányait, majd diplomája megszerzése után hazatért és 14 éven át Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, ahol részt vett a New York-palota tervezésében is. 1893-tól kezdve azonban Giergl Kálmánnal társult és vele tervezte többek között a két Klotild palota, majd a Zeneakadémia épületét, illetve több budapesti bérházat. 1924-ben Greguss-díjat kapott, az angol Királyi Építésztársaság pedig tagjává avatta. Budapesten hunyt el 1930. szeptember 16-án.
Épületei
 New York-palota, Budapest (Hauszmann Alajossal és Giergl Kálmánnal, 1891-1895)
 Klotild-paloták, Budapest (1899-1902)
 Királyi bérpalota, Budapest (1900-1901)
 Zeneakadémia, Budapest (1904-1907)
 Klinikák, Budapest, Kolozsvár, Szeged
 Kereskedelmi Ipar-hitelintézet és Népbank (ma Sajtóház), Kecskemét (1909-1912)
 Pénzjegynyomda, Budapest
 Debreceni egyetem, (1914-1930)
 Zielinski-féle víztorony, Szeged (1903-1904)
 a fonyódi templom, 1902-ben készült el. Az építtető Major Ferenc székesfehérvári orvos volt, hálából, hogy súlyos betegségből meggyógyult