Mi történt anno július 22-én?
Ezen a napon hunyt el 1937-ben Budapesten Szakáts Gábor kormányfőtanácsos, egy magyar műszaki zseni. Sok szabadalma mellett ő találta fel a lángszórót, melynek elvét előtte Richard Fiedler már kidolgozott, de megvalósítani nem tudott. Szakáts 1892. március 17-én született Makón. Építő, tervező hajlama korán megmutatkozott, hiszen már kilenc évesen faszénnel működtetett gőzgépet épített.
A gimnázium elvégzése után egyszerre tanult a budapesti József Nádor Műegyetemen és a Szegedi Felsőipari Iskola gépészet szakán. Az első világháború alatt előbb a magyar, később a német Hadügyminisztérium kebelén végzett fejlesztői tevékenységet. Mivel a német sereg sikerrel alkalmazta a lángszórót, büntetésül a franciák által összeállított háborús bűnösök listájára került. Tárgyalása nem volt, így 80 évvel későbbi rehabilitációja is csak képletes. (Persze más lett volna a helyzet, ha a győztes oldalra fejleszt: lásd atombomba.)
A háború után a Krupp műveknél tevékenykedett, ahol külön részleg foglalkozott találmányaival. Különc egyéniség volt, a részben maga alkotta 120 lóerős, 8 személyes dízelautójával járt, melynek szélvédője golyóálló volt. Kedvesének Németországban színházat vásárolt, ahol az primadonna lehetett. Véleményét kerek-perec nyersséggel hangoztatta, valószínűleg ez is közrejátszott, hogy távoznia kellett a Krupp művektől. Újfajta motorekéjéért 1924-ben Horthy kormányfőtanácsosi, méltóságos címet adományozott neki. Rövid angliai kiruccanás után a budapesti Erzsébet Királyné Szállóban lakott, közben makói házában laboratóriumot rendezett be.Élete utolsó éveiben enyhe üldözési mánia lett úrrá rajta, iratait magánál hordta, attól félt, hogy meg akarják ölni. Kémkedtek utána, egy alkalommal még makói házát is felforgatták.
Saját bevallása szerint több száz békés, és vagy 40 hadi találmánya volt, de eddig senki sem összegezte munkásságát.
1915-ben mutatta be a K 76 néven ismert újfajta gépfegyvermodelljét. Később aratott sikert a levehető ágyú-irányzékával, és a Szakáts-féle 18-as hegyi ágyúval, előbbi óvta a célzóberendezést, utóbbit szétszerelhetősége miatt kedvelték. Leghírhedtebb fegyverét 1916-ban vetették be első ízben Verdun mellett, ahol inkább a pszichológiai hadviselés fegyvere volt. A világháború vége felé találta fel a Schmelzgeschoss-t, avagy magyarul „olvasztólövedéket", mely tulajdonképpen egy páncéltörő lövedék volt.
A Maroson vízi erőmű fölállítását tervezte és indítványozta. A város vezetése elutasította tervét. Trianon után a határ közelsége sem kedvezett a megvalósításnak.
Egyik legjelentősebb makói találmánya a légmellkészülék tökéletesítése, mely a tüdőgümőkór elleni akkori leghatásosabb módszer volt. Nagy újítása a tüdőtöltő készülék tűjének vizsgálata és tökéletesítése volt, mellyel elérte, hogy tapasztalatlanabb orvosok keze által is veszélytelenné tette a beavatkozást.
A szerkezet segítségével a tüdőt oly módon hozzák nyugalomba, hogy egy tűt szúrnak át a mellkason, így adagolva a levegőt.
75 678. sz. Kapaszkodókerék. A bejelentés napja 1919. január 13. A keréken a kapaszkodó tolórudak a keréktengelyhez képest excentrikusan ágyazott forgattócsapokkal, excenterekkel vannak összekötve. Az excentricitás akképpen van megválasztva, hogy esetről esetre az alsó kerékfél kapaszkodói kifelé mozognak, ellenben a felső kerékfél kapaszkodói befelé mozognak.
76 350. sz. Berendezés a terepszögjavítás önműködő beállítására röpülőgépekbe mereven beépített lövegek irányzékán. A bejelentés napja 1918. február 4. A terepszögjavítás földi lövegeknél számítás útján (táblázatosan) megállapítható, a repülőgépekbe mereven beépített ágyúknál a célzás oly módon történik, hogy a repülőgépet olyan repülési helyzetbe hozzuk, amelyen az irányvonal a célra van irányítva. A találmány tárgya: a mereven beépített lövegek irányzéka a lőtávolságnak megfelelően a repülőgép magassági kormányának befolyása alatt áll.
77 075. sz. Cső lőfegyverekhez, különösen lövegekhez. A bejelentés napja 1918. augusztus 12. Elsőbbsége 1916. július 30. Huzamos használatban a addigi csövek belső rétege maradandóan megnyúlt; a külső réteg, amely jóval kisebb igénybevételnek volt kitéve, nem szenvedett változást. A külső és belső réteg között feszültség lépett föl. A találmány tárgyát képező bordás cső ellenálló képessége sugárirányban növelhető, ellenben hosszirányban a kisebb igénybevételnek megfelelően csökkenthető.
77 436. sz. Lőszerszállító készülék forgó adagolószerkezettel ellátott géplőfegyverekhez. 74 479. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1918. július 21. Elsőbbsége 1918. május 28. A berendezés célja, hogy a töltényhevedert az adagolószerkezet és az adagolótengely időszakonként megszakított forgása folytán föllépő lökésektől tehermentesítse, és annak nyugodt behúzását a fegyverbe biztosítsa.
74 479. sz. Lőszerszállító készülék forgó adogatószerkezettel ellátott géplőfegyverekhez. A bejelentés napja 1917. dec. 27. A találmány abban áll, hogy a lőszerszállító tengely számára az adogat tengelyen elrendezett hajtókerék az adagoló tengellyel rugalmasan van összekötve úgy, hogy a lőszerszállító tengely az adogató tengely forgása alatt a rugó megfeszítése mellett visszamarad, és ennek megállásánál a megfeszített rugó ereje folytán tovább forog.
74 480. sz. Töltőkészülék géplőfegyverek adagoló szerkezetéhez. A bejelentés napja 1917. december 27. A találmány abban áll, hogy az adogató kerekek között minden fogköz számára fogóközegek vannak elrendezve, amelyek akképpen vezéreltetnek, hogy a heveder segélyével bevezetett töltényeket sugár irányban kifelé és a fegyvercső tengelyéhez párhuzamosan akképpen mozgatják, hogy azok a hevederből kihúzhatók és a fegyvercső tengelyéhez állandóan párhuzamosan vezetve a fegyvercsőbe tolhatók.
76681. sz. Készülék a bombák lehajítására légi járművekből. A bejelentés napja 1917. december 27. A találmány tárgya a bombák lehajítását érzéktelenebbé, illetve egyáltalán érzéktelenné teszi azon kiszámíthatatlan és a lehajító elemek megállapításánál figyelmen kívül hagyott erőkkel szemben, amelyek a légi jármű ingadozó mozgásai, a légcsavar által okozott légáram, a bombák lecsatoló szalagjainak oldásánál föllépő egyenlőtlen lökések vagy más effélék folytán keletkeznek és a találási biztonságot csökkentik.