Anno
Mi történt anno július 25-én?
Ezen a napon született 1722-ben Nikolsburgban (Morvaország) Fellner Jakab építész, a késő barokk építészet talán legkiválóbb magyarországi mestere. Autodidakta módon tanulta meg szakmáját, tehát képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeresen elismert, keresett szakemberré. 1745-ben - 23 éves korában - telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1780. december 12-én bekövetkezett haláláig élt.
Döntő szerepe volt Tata városképének kialakításában, de jelentékenyen vett részt Pápa, Eger és Veszprém városépítésében is. A tatai plébániatemplomot eredetileg Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, a munkálatok döntő hányadát azonban Fellner Jakab végezte el, de sajnos ő sem tudta befejezni.
Balogh Ferenc tatai kiskastélyát 1751-ben emelte, miközben - 1754-ig - a ráckevei béllyei uradalmak építkezésen is dolgozott. A tatai kálvária-kápolnát 1755-ben készítette, de 1754-58 között már a cseklészi kastély bővítésénél volt jelen. Neki tulajdonítják a később átépített tallósi kastélyt, valamint a Lamberg család móri kastélyát, mely 1762-től 76-ig épült meg.
1764-69 között pedig az Esterházyak részére építette fel a tatai tó partján ma is látható kastélyt. 1761-ig Komárom megye szolgálatában állt. A Joachim Gerl által 1763-64-ben tervezett egri líceum épületének tervrajzait Fellner Jakab dolgozta át, majd kivitelezte 1765-től 1780-ig. Tehetségének első felismerője és lelkes támogatója Galánthai Balogh Ferenc jószágkormányzó volt, aki számos megbízást - mint a fentiek közül is néhányat - szerzett számára. 1773-ban fellenthali előnévvel nemesi címhez jutott.
Számos vidéki malmot - Tatán a Miklós-, a Nepomucenus-, a József-, a Cifra-, a Tóvárosi malmot -, vendéglőket, plébániatemplomokat és udvarházakat valósított meg. A pápai kéttornyú templom 1774-83 között épült meg, melyet a magyar templomépítés egyik típusalakító őseként tart számon a hazai művészettörténet-írás. Az 1765 és 76 közt megvalósított veszprémi püspöki palota a legmagasabb rendű európai késő barokk palotaváltozatok egyikeként ismert. Nevéhez fűződik még Egerben az 1763-69 között felépült érseki palota és az 1774-76 között megépült nagypréposti palota is. Az 1765 és 76 közt megvalósított veszprémi püspöki palota a legmagasabb rendű európai késő barokk palotaváltozatok egyikeként ismert. További jelentős munkái: a tatai piarista rendház (1767-70), a veszprémi aggok háza (1770-78) és a szeminárium (1773-75) épületegyüttese.