Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Innováció
Innováció
Az alga lehet a jövő bioüzemanyag-forrása
Míg folyamatos támadás éri a tradicionális bioüzemanyagokat az élelmiszerárak emelkedése és a környezet pusztítása végett, szakértők már megkezdték az algákkal, mint lehetséges alternatívákkal való kutatást. Jóllehet, még számos akadály áll az előtt, hogy algaolajat tölthessünk autóinkba, avagy repülőgépekbe - írja az euroactiv.hu.

Az energiaügyi- és klímacsomag tárgyalásának részeként az EU még 2008-ban arra a megállapodásra jutott, hogy közlekedési energiaigényét tíz százalékban megújuló forrásokból - bioüzemanyagokból, hidrogénből és természetes energiából fogja fedezni. Az EU megújuló energiaforrásokról szóló irányelv szerint a közlekedési szektorra vonatkozó tíz százalékos értéket minden tagállamra a közlekedésben felhasznált végső energia tekintetében kell értelmezni és nem csak a bioüzemanyagok, hanem az összes megújuló energiaforrást számításba kell venni.

A direktíva arra kötelezi az államokat, hogy bioüzemanyagokkal a fosszilis energiahordozókhoz képest legalább 35 százalékos kibocsátás-csökkenést érjenek el. Ez az érték 2017-re 50 százalék, 2018-ra 60 százalék kell, hogy legyen. Bizonytalanság köthető a jelenleg már használatos ún. első generációs bioüzemanyagok (biodízel és bioetanol) fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalomhoz. Ezek mind mezőgazdasági terményekből -kukoricából, cukorrépából, pálmaolajból és repcemagból- készülnek.

Miután az első generációs bioüzemanyagokat az élelmiszerárak felhajtásával és a biodiverzitás fenyegetésével kapcsolatos támadások érték, az EU a második generációs megoldásokhoz, mint tisztább alternatívákhoz fordult. A második generációs bioüzemanyagok lignines-cellulózos biomasszából készülnek, amit a növények fás részéből nyernek ki, nem versenyezve ily módon az élelmiszer-termeléssel. Termések maradványai is üzemanyagforrást jelentenek, így levelek, fakéreg, szalma, avagy a kukorica és a cukornád nem ehető részei. Sajnos egyelőre a fás biomassza folyékony cukrokká alakítása ugyanakkor költséges technológiákat igényel, többek között előkezelést és speciális enzimekkel történő erjesztést, mely azt eredményezi, hogy a második generációs bioüzemanyagok egyelőre nem állíthatók elő nagy mennyiségben gazdaságosan.

Ezen problémák leküzdése végett egyesek már az ún. harmadik generációs bioüzemanyagokhoz fordultak. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma kizárólag bizonyos üzemanyag-előállítás céljából ültetett terményeket tart harmadik generációsnak, például az évelő füveket, gyorsan növekvő fákat és algákat. Ezeket a növényeket nem mezőgazdasági-élelmezési céllal termesztik és különösen magas százalékban tartalmaznak biomasszát.

Ezek közül is kiemelkednek az algák, amelyeknek kiemelkedően magas a növekedési ütemük (egyes fajták egy nap alatt meg tudják kétszerezni biomassza tartalmukat) és magas olajtartalmuk miatt. Az algákból történő olaj-előállításra irányuló kutatások főként a mikroalgákra vagy a fitoplanktonokra koncentrálnak. Ezek olyan fotoszintézisre képes organizmusok, mely kevesebb, mint 0,4 mm átmérőjűek.

„Az algák időben és térben hatékonyabban állítanak elő biomasszát és bioüzemanyag molekulákat, mint bármely más növény a Földön" - állítja Greg Mitchell, a Kaliforniai Egyetem Scripps Tengerkutatási Intézetéből. „Az algák hektáronként évente 100-szor több növényi olajat tudnak termelni, mint pl. a szójabab, és tízszer többet, mint az olajpálma." - mondta a Szellemi Tulajdon Világszervezete kiadványának, a WIPO magazinnak.

Az amerikai ExxonMobil nemrégiben 600 millió dolláros K+F projektet végzett a témában. E szerint az algákból évente több mint 2000 gallon (7580 liter) üzemanyagot lehet hektáronként termelni. Más fajok hozzávetőleges hozama jóval alacsonyabb, így például (hektáronként, évente):

* Pálma: 650 gallon (2463 liter)
* Cukornád: 450 gallon (1705 liter)
* Kukorica: 250 gallon (947 liter)
* Szója: 50 gallon (190 liter).

Az algák számos más előnnyel is rendelkeznek. A magasabb terméshozamok mellett kiemelendő, hogy óceánban vagy szennyvízben is megélnek. Így nincs szükség arra, hogy öntözés céljából a szűkösen rendelkezésre álló édesvíz készletekhez csatlakoztassák őket. Az algák legjobban tengervízben nőnek, amely szinte korlátlanul rendelkezésre áll, mondta Raffaello Garofalo, az Európai Alga Biomassza Szövetség (EABA) elnöke. A mikro-organizmus különösképp kedveli a szennyezett tengervizet, amely exponenciális mértékben segíti a növekedésben.

A szakértők fotobioreaktornak nevezik az olyan rendszereket, melyekben az algákat műanyag vezetékeken keresztül szennyezett vízzel táplálják. Az algák tápanyagként nyelik el a szennyeződést, a bevezetett vizet ezért tisztábban lehet visszaengedni a tengerbe, mint ahogyan beengedték. Eközben az algák biomasszává nőnek, melyet aztán fel lehet használni bioüzemanyagokhoz. A fentiek eredményeként az algákat félreeső területeken is lehet termeszteni, így például sivatagokban, ahol sós a talajvíz. Ezen kívül az olaj-és gázipar melléktermékeként létrejövő szennyezett víz is felhasználható táplálásukra.

A mikroalgák gyorsabban nőnek, ha szén-dioxiddal, vagyis az üvegházhatásért leginkább felelős gázzal táplálják őket. A szén-dioxid fotobioreaktorba történő bevezetésével a növények gyorsabban nőnek, ami egyúttal a káros gáz egy újrahasznosítási formáját jelenti. Ha az algatelepeket gyárak, avagy erőművek mellé telepítenék, akár az ipari károsanyag-kibocsátás csökkentésére is alternatív lehetőség nyílna.

Arizonában a Greenfuel magántársaság egy nagyméretű alga-bioüzemanyag telepet épített ki, amely a közeli erőmű, az Arizona Public Service Redhawk széndioxid-kibocsátását hasznosítja. A létesítmény 2005-ben kezdte meg működését és 2006-ban elnyerte az egyik vezető globális energiaszolgáltató, a Platts Emissions Energy Project of the Year díját - írja az euroactiv.hu.


A költségek jelentik a legnagyobb akadályt

Az alga-technológiának még számos kihívással kell szembenéznie mielőtt az általános ipari gyakorlat részévé válhat. A legnagyobb akadályt a költségekkel kapcsolatos bizonytalanság jelenti. Egyesült államok-beli jelentések szerint a különböző algafajták 5 és 10 dollár közötti összegbe kerülnek száraz súlyon, kilogrammonként, így egyelőre arról folynak a kutatások, miképp lehetne az algából történő olaj-előállítás tőke- és működési költségeit csökkenteni. Az Egyesült Államokban számos K+F tevékenységre került sor az 50-es évektől kezdve. A legnagyobb az ún. „Vízi Fajok Program" volt, melyet az USA energiaügyi minisztériuma 1978-ban hajtott végre. A program azon törzsek megtalálására fókuszált, melyek a lehető legnagyobb hozamot produkálják, a legnagyobb lipidtartalommal rendelkeznek és ellenállnak a hőmérséklet-ingadozásnak - főként szabadtéri tavakban. Több, mint 3000 mikroalga fajt gyűjtöttek be és vizsgáltak meg, majd ez a szám idővel 300-ra szűkült. Végül egy olyan fajt sem találtak, amely valamennyi éghajlati és vízi körülményhez megfelelne. A programot 1996-ban leállították, mikor is az amerikai üzemanyagárak komoly csökkenésnek indultak.