Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno november 17-én?
Ezen a napon született Budapesten 1902-ben az egyik legismertebb magyar származású Nobel-díjas tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke, Wigner Jenő. Apja kívánságára vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott a berlini egyetemen. Mivel az 1920-as években Berlinben bontakozott ki a modern fizika, érdeklődése ebbe az irányba fordult és rendszeresen járt Albert Einstein, Max Planck és Max von Laue óráira.

Még Berlinben készítette el doktori értekezését; Polányi Mihály volt a témavezetője és az elkészült munka a kvantumkémia úttörő alkotása volt. Egy egyszerű kémiai reakciónak - két hidrogénatom molekulává alakulásának - a leírását adta a modern fizika módszereivel. A berlini évek után vegyészmérnöki képzettségét édesapja újpesti bőrgyárában hasznosította. Közben rendszeresen olvasott a fizika fejlődésének legújabb eredményeiről a külföldi szakfolyóiratokban.

Amikor tudomására jutott, hogy Heisenberg és Bohr megteremtette a kvantummechanika alapjait, visszasietett Berlinbe és Göttingába. A Vilmos Császár Intézetben azt a kutatási feladatot kapta, hogy állapítsa meg: miért helyezkednek el az atomok a kristályok szimmetriasíkjának szimmetriapontjaiban. Ezt a problémát a kvantummechanika - részben általa, részben Laue, Pauli és Schrödinger által felismert - törvényszerűségei alapján oldotta meg. (Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában) című könyvében kimutatta: a szimmetriacsoportokon keresztül eljuthatunk a kvantummechanika minden lényeges egzakt eredményéhez.

Az 1963-ban elnyert Nobel-díj indoklása a következőket tartalmazta: („Wigner Jenőnek az atommag és az elemi részecskék elméletéhez adott hozzájárulásáért, elsősorban az alapvető szimmetriaelvek fölfedezéséért és alkalmazásáért".) A harmincas évek elejétől - politikai okokból történt emigrációja után - már az Egyesült Államok princetoni egyetemén folytatta kutató munkáját - egészen hat évtizeden át.

1939 januárjában Szilárd Leóval kidolgozta a maghasadás elméletét. Ugyanennek az évnek szeptemberében, miután Németország megtámadta Lengyelországot, Roosevelt elnök utasítást adott az atomenergia-program elindítására. 1941-ben indult meg Chicagóban az első atomreaktor építése. Az ötlet Szilárd Leótól származott, Fermi vezette a kivitelezési munkákat, Zinn végezte az urán-grafit máglya építését és a mérési eredmények alapján Wigner végezte a láncreakció megindulásának és önfenntartóvá válásának feltételeit megadó számításokat. 1942. december 6-án indult be a reaktor. Ő tervezte a további, az uránium után a plutóniumra alapuló reaktorokat. Ennek alapján nevezte egy munkatársa a világ első atomreaktor mérnökének.

Wigner Jenő hosszú élete során végig magyarnak vallotta magát; nyelvtudását tökéletesen megőrizte. 1932-ben a neutron felfedezéséről magyarul írt cikket az Akadémia folyóiratának, 1976-ban itthon választékos magyar nyelven tartott előadásokat a kvantummechanika ismeretelméleti problémáiról és a szimmetriák szerepéről a fizikában. Magát mindig magyarnak vallotta: „Egyszerű magyar dalok és versek, amelyeket 1910 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem. Az Egyesült Államokban eltöltött 60 esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai."
Princetonban hunyt el 1995. január 4-én.
(A Magyar Tudóslexikon A-tól Z-ig nyomán)