Anno
Mi történt anno december 28-án?
első gyermekeként. Apja 1913-ban nemesi
címet kapott, így Jánost később szerte a világon John von Neumannként
ismerték. Korán megtanult magyar anyanyelve mellé franciául, németül,
latinul és az ógörög sem fogott ki rajta. Memóriája fotografikus volt,
fejszámoló képességéről legendákat meséltek Állítólag a korai
elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben a
gépekével azonos sebességgel. A híres fasori evangélikus főgimnáziumba ugyanaz a Rátz László oktatta matematikára, aki a Nobel díjas Wigner Jenőt (1963, fizikai) és Harsányi Jánost (1994, közgazdasági) is tanította.
1921-ben a budapesti tudományegyetem matematika szakán kezdett, de Berlinben is sokat tartózkodott, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte Zürichben, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten.
1930-tól az Egyesült Államokban, Princetonban élt. Részt vett a haditechnikai kutatásokban, később az alkalmazott matematikai problémák foglalkoztatták. Az 1950-es évektől az atom-kutatáshoz szükséges számítások klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Ekkor fordult érdeklődése a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé.
Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel és a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. kifejlesztette a „folytonos geometria" elmélete is. Morgensternnel készített el a „játékelméletet"
Miután teljessé tette a halmazelmélet axiómarendszerét, Neumann nekiállt a kvantummechanika axiomatizálásához, mely munka 1932-ben A kvantummechanika matematikai alapjai című alapvető könyvhöz vezetett.
Mindenesetre Neumann absztrakt kezelési módja lehetővé tette a számára hogy szembeállítsa a determinizmus és a nem-determinista álláspont ügyét, és a könyvében megmutatta, hogy a kvantummechanika nem származtatható egy a klasszikus mechanikához hasonló determinisztikus elmélet statisztikai megközelítéséből, a kvantummechanika gyökeresen eltérő valóságképet igényel, mint a klasszikus fizika.
Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait - a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer -Neumann elvként emlegetjük. Ő irányította az EDVAC- az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is - megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Az ő továbbfejlesztett elmélete alapján készülnek a mai számítógépek is.
1955-ben. csontrákra utaló elváltozást találtak a nyakában, amely feltehetőleg a korábban diagnosztizált prosztatarák áttéte volt. A következő év elején állapota tovább romlott, és tolószékbe kényszerült. 1956 áprilisában kórházba került,1957. február 8-án halt meg Washingtonban. Nyughelye Princetonbanvan. Nevét holdkráter őrzi.