A 3,1 Celsius fokos változás teljesen eltörölné a jégtakarót Grönland felszínéről. Mivel a Déli-sark után ez a térség rendelkezik Földünk legnagyobb édesvíz készletével, így a teljes olvadás az óceánok szintjét 7,2 méterrel emelné meg. Ez katasztrofális következményekkel járna, hiszen az alacsonyan fekvő szigeteket és településeket elárasztaná a víz. Ha viszont sikerülne betartani az ENSZ vállalásokat, melyek szerint a globális felmelegedés intenzitása nem haladhatja meg a két Celsius fokot, abban az esetben a teljes olvadás ötvenezer év alatt következne be.
Azonban a jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy a hatalmas mértékű szén-dioxid kibocsátás miatt nem lehet tartani a vállalásokat. Ha túllépjük a 2 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést, akkor már nincs többé visszaút; a jégtakaró hirtelen olvadni kezd, és akkor sem lehet visszafordítani a jelenséget, ha az átlaghőmérséklet a két évszázaddal ezelőtti szintre áll vissza.
Abban az esetben, ha nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását minimális szintre mérsékelni, a jégtakaró húsz százaléka ötszáz éven belül elolvadhat, sőt, kétezer éven belül a teljes jégtakaró megszűnhet. Ez nem tűnhet olyan gyorsnak, ám a történelembe visszatekintve kifejezetten gyorsnak is számíthat.
Jelenleg lassan olvad a jégtakaró, hiszen a jég egy része háromezer méteres magasságban van, ahol elég hideg van, ám a jéghegyek lába olvadni kezdett, ezért a magasabb helyek egyre alacsonyabbra süllyednek, így felgyorsulhat az olvadás.