Ellenálló
Kína a világ legnagyobb antibiotikum-gyártója és természetesen felhasználója. Szakértők szerint az ellenőrizetlen használat a kínai sertéstelepeken rezisztenciagének felgyülemlésével jár a vizekben és a talajokban, ami kiszámíthatatlan globális veszély elé állíthatja az emberiséget.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában nemrég megjelent tanulmány egyik szerzője, Zsu Jong-Kuan leírta, hogy mivel az igénybevételt nem szabályozzák az állattenyésztésben, az ázsiai országban négyszer több antibiotikumot alkalmaznak állategészségügyi és -tenyésztési célokból, mint például az Egyesült Államokban. A gyógyszereket az állatok szervezete rosszul dolgozza fel, így a gyógyszerek többsége a trágyában köt ki. Becslések szerint Kínában évente mintegy hetvenmillió tonna trágya keletkezik, amit a földek gondozására használnak, de a trágya kiköthet a folyókban, vagy a talajvízbe is bejuthat - a rezisztenciagénekkel együtt.
James Tiedje, a Michigani Egyetem kutatója szerint a rezisztenciagének az élelmiszerekkel, az ivóvízzel vagy az állattenyésztésben dolgozókkal kapcsolatba lépve eljuthatnak a köznapi emberekhez is. Emiatt a körforgás miatt a rezisztenciagének potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészségre, ezért Tiedje szerint a káros anyagokhoz kellene besorolni azokat.
Európában az antibiotikum felhasználása az állattenyésztésben csupán gyógyászati célokból lehetséges. Növekedésserkentőként, teljesítménynövelőként szigorúan tilos az alkalmazása.