Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno március 15-én?
Ezen a napon született Győrben 1897-ben Winter Ernő vegyészmérnök, kutató, feltaláló, az MTA tagja. Winter a győri reáliskolában érettségizett, utána önkéntesként bevonult katonának, és az olasz fronton harcolt. A háború után a fővárosban dolgozott, és munka mellett végezte tanulmányait a József Műegyetemen (1920-25), ahol vegyészmérnöki oklevelet szerzett.

1925-től 25 éven át az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólaboratóriumában dolgozott vegyészként Pfeifer Ignác, majd Bay Zoltán irányításával. Közben két évig Hollandiában a Splendor izzólámpagyár mérnöke volt (1928-29). A Tungsramban dolgozta ki jelentős találmányait, a bárium elektroncsöveket, amelyek a külföldiekkel minden tekintetben versenyképesek voltak.

1950-ben Winter Ernő a Távközlési Kutató Intézet munkatársa lett, 1962-ben az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének elektronfizikai osztályát vezette. Érdemeiért kétszer kapott Kossuth-díjat (1950, 1953); a Magyar Tudományos Akadémia 1951-ben levelező, 1956-ban rendes tagjának választotta. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) alapító tagja (1961). Közel száz találmánya, szabadalma volt. 1971. június 2-án hunyt el.

A huszas években a magyar villamos iparnak súlyos problémát jelentett a báriumkatód, melyet külföldi szabadalom védett. Winter eredeti találmányt dolgozott ki (1927): a Tungsramban gyártott báriumcső világszínvonalú volt. Winter kimutatta, hogy a jó elektron-emisszió eléréséhez a bárium-oxidnak fölös mennyiségű fémbáriumot is kell tartalmaznia. Eredményei nyomán a magyar elektroncsövek kedvező helyzethez jutottak a világpiacon. Winter kifejlesztette a közvetett fűtésű katódot, valamint - munkatársaival - több eredeti csőkonstrukciót is kidolgozott. Tőle származott az a világszerte alkalmazott eljárás, amellyel a rácsemisszió megakadályozására a rácsot nemesfém bevonattal látták el. A második világháború után kidolgozta a világon legkisebb fogyasztású telepes csöveket, a közvetlen fűtésű D-sorozatot. Ennek sikerét azonban a tranzisztor elterjedése megakadályozta. 1950 után Winter Ernő mikrohullámú csövek fejlesztésével is foglalkozott: különlegesen hosszú élettartamú, nagy teljesítményű készletkatódot dolgozott ki. Az izzólámpák ívleégési problémáit is mélyrehatóan tanulmányozta.

Főbb könyvei: Vákuumtechnika (Budapest, 1954), Válogatott fejezetek a ferromágnesség témaköréből (Budapest, 1955), Single Electron Generated Current Pulse in a Vacuum Diode (Budapest, 1964).

Ezen a napon született Budapesten Ladányi Antal könyvtáros, építészmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet 1930-ban. Még hallgató korában, 1922-ben lett a Műegyetemi Könyvtár könyvtárosa, 1931-32-ben emellett tanársegéd az út és vasútépítéstani tanszéken. 1937-től alkönyvtárnok, a könyvtár helyettes vezetője. A 30-as évek végétől kiépítette az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) szerinti szakkatalógust. 1949-ben kezdeményezte a gyűjtőkör pontos elhatárolását a Műegyetemi Könyvtár és a Technológiai Könyvtár között. 1951-57-ben a könyvtár igazgató helyettese, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig igazgatója. Az ötvenes évek végén kiépítette a hálózati és módszertani osztályt a műszaki felsőoktatási könyvtárhálózat összefogására. Az Országos Osztályozó Bizottság tagjaként közreműködött az ETO hivatalos kiadásában.
Budapesten hunyt el 1978. szeptember 27-én.