Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno július 2-án?
Ezen a napon adták át a forgalomnak 1929-ben villamosított Fogaskerekű Vasutat. Az eredetileg gőzhajtású járművekkel a forgalom 1874. június 24-én indult meg a Városmajor (Ecce homo-rét) és a Sváb-hegy (Emich-féle nyaraló) között. Később a vasutat meghosszabbították a Széchenyi-hegyig. A Sváb-hegy és Széchenyi-hegy közötti szakaszt 1890. május 17-én nyitották meg, bár a vonatok többsége továbbra is csak a Sváb-hegyig közlekedett.

Az építtetőkkel eredetileg negyven évre kötött szerződést idő közben meghosszabbították. A Fogaskerekű Vasút 1926-ban került Budapest tulajdonába. Ekkor az önálló társaságot beolvasztották a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt.-be (BSzKRt). A Fogaskerekű Vasutat azóta is Budapest tulajdonában álló valamelyik tömegközlekedési vállalat üzemelteti.

Ezen a napon született Budapesten Fonó Albert (Budapest, 1881. július 2. - Budapest, 1972. november 21.) magyar gépészmérnök, feltaláló, az MTA tagja. Fonó a Fasori Gimnázium elvégzése után a József Nádor Műegyetemen tanult, ahol 1903-ban szerzett gépészmérnöki diplomát. Az egyetem után Németországban, Belgiumban, Svájcban, Franciaországban és Nagy-Britanniában különféle gyárakban dolgozott. 1909-ben visszatért Magyarországra.

1954-ben az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1956-ban Kossuth-díjat kapott. 1968-tól a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia levelező tagja volt. Emlékére a Magyar Asztronautikai Társaság 1980-ban megalapította a Fonó Albert-díjat.

Leginkább az energetika területén volt jártas, erre vonatkozott Mechanikai munkatárolás villamos hajtásnál című doktori disszertációja is. Élete során 20 kutatási témában 46 szabadalmat dolgozott ki. Találmányai között megtalálható az 1923-ban kidolgozott gőzkazán és az 1928-ban szerkesztett újfajta bányászati légsűrítő berendezés. 1924-ben a német Siemens vásárolta meg szabadalmát, ami szállítógépek és vasúti járművek önműködő fék- és menetszabályozójára vonatkozott. 1926-ban elsők között dolgozott ki egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe Kármán Tódor is bekapcsolódott.

A sugárhajtás egyik úttörője, a torlósugárhajtómű feltalálója (megelőzve Frank Whittle-t és Hans von Ohaint, akiknek általában tulajdonítják ezt).
Budapesten hunyt el 1972. november 21-én.

Ezen a napon hunyt el 1905-ben Kruspér István magyar mérnök, geodéta, egyetemi tanár.