Anno
Ezen a napon terjesztette elő 1849-ben Kossuth Lajos Debrecenben a Nagytemplomban a Függetlenségi Nyilatkozatot. Javasolta Magyarország függetlenségének kimondását és a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását. Az előterjesztést végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Magyaróváron 1909-ben Cserháti Sándor mezőgazdász, az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomást igazgatója, a „Mezőgazdasági Szemle" egyik alapítója. Győrben született 1852. szeptember 14-én egy Hachtl nevű családban. Reáliskolai tanulmányait Győrött, felsőbb osztályait Pozsonyban végezte. 1871 és 1873 között járt a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetbe.
>>>tovább
1968 óta a mai napon ünneplik 'Az űrhajózás világnapja'-t, emlékezve arra, hogy 1961. április 12-én Szovjetunióban bocsátották Földkörüli pályára a világ első, embert is szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusi, 1934. március 9. - 1968. március 27.) repülő őrnaggyal.
>>>tovább
Ezen a napon született 1869-ben Pesten báró Harkányi Béla csillagász, akadémikus. Elsők között dolgozott ki módszert a csillagok hőmérsékletének meghatározására. Magyarázatot adott a felkelő és lemenő Nap által létrehozott „aranyhíd" keletkezésére. Minden befolyását latbavetette, hogy az Ógyalláról elmenekített csillagvizsgáló Svábhegyen új és korszerű otthont kapjon.
>>>tovább
Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) 1989-ben ezen a napon nyitotta meg kilencedik vidéki fordítóirodáját a helyi fordítási igények közvetlen kielégítése céljából. Az OMIKK a budapesti irodája mellett az intézet folyamatosan bővítette országos hálózatát. A cél az volt, hogy a helyi műszaki értelmiség a legrövidebb időn belül juthasson hozzá a műszaki, gazdasági folyóiratcikkek, gépkönyvek, kutatási jelentések stb. fordításaihoz.
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1937-ben Bém László élelmiszervegyész. (született Budapesten, 1865. szeptember 1-én) Tevékeny szerepet vállalt az élelmiszerhamisítás elleni küzdelemben. Különösen sokat foglalkozott a tej és tejtermékek vizsgálatával. Haláláig a Magyar Tejipar című folyóirat felelős szerkesztője volt.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten Eötvös Loránd, vásárosnaményi báró, magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós-inga. Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, hegymászó. Báró Eötvös Loránd 1848. július 27-én született elszegényedett arisztokrata család sarjaként.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Sopronban 1941-ben Finkey József bányamérnök, az MTA tagja, az érc és szénelőkészítés első egyetemi tanára. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alelnöke. Finkey 1889. november 27-én született Sárospatakon, s az ottani Református Kollégium elvégzése után, 1907-ben a selmecbányai Akadémiára nyert felvételt.
>>>tovább
Ezen a napon született Székesfehérvárott 1814-ben Ybl Miklós magyar építész, a XIX. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Ybl Bécsben végezte el a polytechnikumot, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten Juhász-Nagy Pál biológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 20. századi magyar ökológia egyik legnagyobb alakja, a szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, az operatív ökológia szükségességének felismerője 1935. január 29-én született Debrecenben. Jelentős eredményeket ért el a matematikai modelleknek és értelmezéseiknek az ökológiába való bevezetésében, a magyar ökológiai terminológia kidolgozásában és egységesítésében.
>>>tovább
Ezen a napon született Bécsben 1853-ban Zipernowsky Károly gépészmérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1893), a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar egyik megalapítója. Bláthy Ottó Titusszal és Déri Miksával közösen kidolgozta a transzformátort, amely magas feszültségűvé alakította az áramot, így a veszteség jóval kisebb lett.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Kolozsvárott 1916-ban Veres Ferenc - (kiadványokon: Veress Ferenc, született: Kolozsvár, 1832. szeptember 1.) fényképész, feltaláló, a magyar fotótörténelem meghatározó alakja, kinek nevéhez számos fényképészeti eljárás feltalálása fűződik.1889-ben a párizsi világkiállításon bemutatta találmányát, mellyel nemzetközi elismerést szerzett.
>>>tovább
Ezen a napon adták át 1970-ben a 2-es metróvonalat. Építését 1950-ben kezdték el, majd 1953-ban leállították. Az építés folytatására 1963-ban került sor és 1972-ig tartott. Az üzemszerű forgalom 1970. április 3-án indult meg az Örs vezér tere és Deák Ferenc tér közötti szakaszon, a teljes vonalon pedig 1972. december 23-án.
>>>tovább
Ezen a napon született 1887-ben Budapesten Pogány Béla fizikus, szegedi tudományegyetemi, majd budapesti műegyetemi tanár, akadémikus. Kutatásainak fő területe: optikai elméletek kísérleti ellenőrzése, fémrétegek optikai és elektromos sajátosságai. Bevezette a hazai geológiai kutatásoknál a szeizmikus módszert és azt a föld alatti geológiai alakzatok felderítésében sikeresen alkalmazta Budapesten hunyt el 1943. december 23-án.
>>>tovább
Ezen a napon született az Arad megyei Pankotán 1891-ban Asbóth Oszkár, az első magyar helikopter konstruktőr. Első vitorlázógépét 18 évesen építette, és motorjával emelte a levegőbe. Az első világháború idején rengeteget foglalkozott a helikopter létrehozásának gondolatával, kifejezetten akkor amikor a katonai megfigyelésre használt ballonok korszerűtlenné, veszélyessé váltak.
>>>tovább
Egy évvel ezelőtt 2008. március 30-án vasárnap 0:00-kor a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia valamint a schengeni rendszer korábbi 15 állama közötti repülőtéri határellenőrzések megszűnésével lezárul a bővítési folyamat.
>>>tovább
A művészetekről ritkán jut eszünkbe a mérnöki munka, pedig „már az ókori görögök óta..." mérnökök munkájára is alapul felhőtlen szórakozásunk. A Nemzetközi Színházi Intézet finnországi központja, Arvi Kivimaa elnökletével 1961. júniusában indítványozta a Színházi világnap megalapítását. A kezdeményezéshez csatlakoztak a skandináv központok is.
>>>tovább
Ezen a napon alapította meg 1956-ban Albánia, Bulgária, Magyarország, NDK, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió az Egyesített Atomkutató Intézetet. Az Egyesített Atomkutató Intézet technikai hátterét a Dubnában 1947-ben alapított fizikai intézet képezte. A nemzetközi intézet megalapításának közvetlen előzménye a CERN 1954-ben történt megalapítása volt.
>>>tovább
Ezen a napon születt Szepesolaszin 1795-ben Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, az MTA tagja. Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot Miskolcon fejezte be. Eperjesen filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomázott. 1829-ben rábízták a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Konstantinápolyban Sárvár-felsővidéki gróf -pasa Széchenyi Ödön György István Károly, Széchenyi István és Seilern Crescentia grófnőnek a fia, a konstantinápolyi tűzoltóság megalapítója. Széchenyi Pozsonyban született, 1839. december 14-én, 21 évesen került Pestre, ahol a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott. Hajóstiszti végzettsége volt.
>>>tovább