Anno
Ezen a napon hunyt el Sopronban 1962-ben Balázs István (született Kispalugya, 1881. augusztus 20.) kohómérnök, főiskolai tanár. Tanulmányait a selmecbányai Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán végezte. 1903-tól a főiskolán tanársegéd. 1906-tól kétéves tanulmányútján különböző hazai és külföldi vasgyárakban és kutatóintézetekben bővítette ismereteit.
>>>tovább
A közúti forgalom érdekében épült magyarországi alagutak közül elsősorban a Budai Váralagút említendő meg. Ezen a napon kezdték építeni 1853-ban, ötletadója Széchenyi István volt. Az alagút építésének ötlete a Lánchíd építésével egyidejű, de Széchenyinek ez irányban megindított munkássága eredménytelen volt.>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Londonban Gábor Dénes: Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. Édesapja, Günszberg Bernát, édesanyja Jakobovits Adél. A szülők 1899-ben kötöttek házasságot, s 3 gyermekük született: Dénes (1900. június 5. Budapesten), György (1901), Endre (1903). Az apa 1902. március 8-án fiaival együtt engedélyt kapott, hogy családnevüket „Gábor"-ra változtassák.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Nagykanizsán Buda Ernő (született: Sopron-Brennbergbánya, 1921. június 23.) gyémántdiplomás bányamérnök, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteleti tagja, Zala megye és Nagykanizsa díszpolgára, a Gazdasági és Műszaki Akadémia korábbi tanszékvezetője, Eötvös Loránd díjas kutató.
A Bay Zoltán professzor vezetésével működő munkacsoport tagjai 1946-ban ezen a napon végeztek sikeres holdvisszhang mérést. A Műegyetemen az Atomfizika Tanszék tagjai közül Papp György adjunktus és Pócza Jenő tanársegéd, Takács Lajos gyakornok alkották a munkacsoportot. Az Atomfizika Tanszék tagjai kapcsolatban voltak az Egyesült Izzóval és tudományos munkájukat a Tungsram Kutató Laboratóriumban végezték.
Ezen a napon született 1837-ben Kurticson (Arad vármegye) Kerpely Antal kohómérnök, akadémikus, bányászati akadémiai tanár. 1862-től az aninai vasbányánál mérnök, 1865-ben a ruszkabányai kohó mérnöke, 1868-ban kaláni vasgyár építője, 1869-ben a Selmecbányai Bányászati Akadémián a vaskohászat tanárává nevezték ki. Önálló új tárgyként ő vezette be a tüzeléstant és a vasgyárak telepítését. Szakirodalmi munkássága világhírt szerzett számára. 
Ezen a napon indult útnak 1887-ben Teleki Samu expedíciója Kelet-Afrika, a mai Kenya területén. Teleki Samu és útitársa, a pozsonyi születésű Höhnel Lajos felfedezte a Rudolf- és a Stefánia-tavat, valamint a Teleki-vulkánt. Teleki feljutott A Kilimandzsáró hóhatáráig. Útjuk nagy részét olyan területen tették meg, ahol addig európai ember nem járt.
>>>tovább
Ezen a napon született Pesten 1837-ben Széchenyi Béla, Széchenyi István fia, a XIX. század legeredményesebb földrajzi expedíciójának vezetője, szervezője és mecénása. Az 1877-80 között Délkelet-Ázsiát és Kínát kutató expedíció geológusa, Lóczy Lajos elméleti úton mutatta ki a Tibeti fennsíkot szegélyező hegyláncok, a Transzhimalája létezését, amelyet később a neves svéd Ázsia-kutató Sven Hedin igazolt. Budapesten hunyt el 1918. december 2-án.
Ezen a napon hunyt el Pesten báró Eötvös József író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke. Budán született 1813. szeptember 3-án Báró Eötvös Ignác és báró Lilien Anna palotahölgy fia volt. Alsóbb iskoláit Budán végezte, egyetemi tanulmányait pedig a pesti egyetemen bölcselet és történelem szakokon.
Ezen a napon született Sopronban Vargha Vilmos mérnök. Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte (1910). Itt lett tanársegéd a vízépítési tanszéken, Kovács Sebestény Aladár mellett. 1920-tól az Európai Duna Bizottság megbízásából a Duna-delta rendezésében aktív tagja. Részt vett a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő (akkori nevén Budapesti Szabad- és Vámmentes Kikötő) tervezésében, üzembe helyezésében, s ő lett első igazgatója.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten Szontagh Tamás (született: Ózd, 1851. ápr. 13.), geológus. 1878-ban beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre. 1882-ben az egyetem mineralógiai és petrográfiai intézetének tanársegédje, 1889-ben a Földtani Intézet szolgálatába lépett. 
Ezen a napon született 1893-ban Budapesten Sávoly Pál Kossuth-díjas magyar mérnök, statikus, a budapesti Erzsébet híd tervezője A vezetésével épült hidak közül említendők a Naft-folyó kábelhídja, az India részére tervezett híd, 52 sziámi híd és a tiencsini Hao-Ho folyamot áthidaló nyitható híd.
Budapesten ezen a napon született 1940-ben Vedres András vegyész. Diplomát 1963-ban szerzett az ELTE TTK-n. Középfokú iparjogvédelmi tanfolyamot végzett, levelező aspiráns volt (szaktárgya a gyógyszerkémia), majd a kémiai tudomány kandidátusa lett 1985-ben.
Ezen a napon született 1905-ben Nagyszalontán Kulin György magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának. (Az 1938. január 22-én felfedezett 2058 Róka kisbolygó) Többek között a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE), ennek megszüntetése után a Csillagászat Baráti Köre (CSBK) alapítója, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló és a Csillagok Világa folyóirat létrehozója.
Ezen a napon született Kolozsváron, Erdélyben, az akkori Ausztria-Magyarország területén Bolyai János matematikus. Tizenéves korában édesapja, Bolyai Farkas segítségével már a matematikai analízisben is otthonosan mozgott. Mindvégig a legnagyobb tisztelettel és szeretettel viseltetett iránta, és levelezéseik tanúsága szerint két nagyszerű tudományos szellem vitatkozott egymással egyben támogatva, segítve egymást. A bécsi hadmérnöki akadémián tanult (1818-1822), amelyet kitűnő eredménnyel végzett el. 21 éves korában már hadnagy, 22 évesen főhadnagy és 24 éves korában mérnökkari százados lett. Sokoldalú tehetség volt.
>>>tovább
Ezen a napon született Budapesten Szilas Oszkár gépészmérnök. Ő volt 1908-tól tíz évig az Elektrotechnika szerkesztője, 1918-tól 1921-ig a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára. Az általa 1922-ben alapított Erőátviteli és Világítási Rt. (ERVIL) jelentős szerepet játszott az ország villamosításában. Budapesten hunyt el 1950. március 16-án.
Miskolcon született 1818-ban ezen a napon Kruspér István mérnök, geodéta, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányai befejezése után először Késmárkon jogot tanult, majd a bécsi Politechnisches Institut hallgatója lett, és ott szerzett mérnöki oklevelet. 1847 októberében Bécsben optikai és finommechanikai műhelyt nyitott, majd 1850-ben az elemi mennyiségtan és mértan tanáraként kezdte meg oktatói tevékenységét a József Ipartanodában (a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje).
>>>tovább
Ezen a napon kiáltották királlyá I. Mátyás néven Hunyadi Mátyást, országépítő-mérnököt, hadmérnököt. Apja Hunyadi János kormányzó, Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László. A hatalmi harcok nem kímélték a családot, és testvére kivégzése után Nagybátyja, Szilágyi Mihály támadásai következtében zűrzavar támadt az országban, ami a nagyobb várurak javainak pusztulását okozta. 
Pozsonyban ezen a napon született 1734-ben ír származású bevándorlók gyermekeként Kempelen Farkas mérnök, feltaláló. Sokoldalú tehetség volt, igazi polihisztor. Bécsben tanult jogot és filozófiát, majd ugyanitt tisztviselőként kezdett el dolgozni. 1767-ben mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 
Szegeden ezen a napon született Csonka János gépészmérnök, feltaláló. Apja Tsonka Vince kovácsműhelyében lett szakmunkás. Külföldi tanulmányútjai után hazatérve, mindvégig a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott mint műhelyvezető. Barátjával Bánki Donáttal együtt ő volt a porlasztó egyik feltalálója, valamint a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója. A história szerint egy virágáruslány frissítő vízpermetezője volt az ötletadó a porlasztó esetén. Okiratok szerint cirka fél évvel előzték meg Maybachot, aki hasonló berendezést alkotott.