Anno
Magyarországon a a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) az egykori Pest, Széna tér (ma: Kálvin tér) és Újpest, Városkapu között 1866. július 30-án nyitotta meg az első közúti vasutat, mely lóvontatású volt, a többi korabeli közúti vasúthoz hasonlóan. Az utolsó személyforgalmat lebonyolító lóvasút 1927-ig működött a Margit-szigeten. Lóvasút üzemelt ezen túl Újpest-Rákospalotán, Debrecenben, Szegeden, Gyulán (itt keskeny nyomközű).
Ezen a napon alakult meg 1937-ben az Országos Öntözésügyi Hivatal. Az országgyűlés által jóváhagyott XX. Törvénycikk, az úgynevezett „öntözési törvény" a hivatal felállításával lehetővé tette a Tisza-völgyi kísérleti öntözőrendszerek kialakítását, a Körösök és a Tisza csatornázásának megkezdését.
Ezen a napon hunyt el Sepsiszentgyörgyön (Románia) Gaál Sándor (Gogánváralja (ma Románia), 1885. október 4. - magyar fizikus, a ciklotron elvének megalkotója. Gaál 1885. október 4-én született Gogánváralján (ma az is Romániához tartozik). Egyetemi tanulmányait 1908-ban a bécsi Hadmérnöki Akadémián végezte, majd később hivatásos katonatisztként dolgozott. Az I. világháború után Déván műszaki vállalaton alapított másodmagával.
>>>tovább
1887-ben ezen a napon a világon elsőként figyelt meg Fényi Gyula (1845-1927) napkutató csillagász színképelemző készülékkel egy napkitörést (ún. flare-t) a kalocsai Haynald-obszervatóriumban. Megállapítása szerint a kitörésben a gázok több száz kilométeres sebességgel mozognak. Hasonló észleléseket Hale amerikai és Jenssen francia csillagászok csak másfél évtized múlva végeztek.
1989-ben ezen a napon ülésezett a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága (vb), hogy a szerkezetátalakítás irányáról döntsön. A továbbiakban közzé tesszük az MTI akkori beszámolóját, melyben a testületi nevek kis változtatásával, kísérteties hasonlóságot láthatunk napjaink állapotaival. A hasonlóság nem a véletlen műve...
>>>tovább
Ezen a napon született 1722-ben Nikolsburgban (Morvaország) Fellner Jakab építész, a késő barokk építészet talán legkiválóbb magyarországi mestere. Autodidakta módon tanulta meg szakmáját, tehát képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeresen elismert, keresett szakemberré. 1745-ben - 23 éves korában - telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1780. december 12-én bekövetkezett haláláig élt.
>>>tovább
Ezen a napon született 1900-ban Gyulavárin Bay Zoltán. Bay a XX. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Középiskolai tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát (a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem). Érdeklődése már az egyetemi évei alatt az akkor "új fizikának" számító atomfizika felé fordult.
>>>tovább
Ezen a napon született 1870-ben Veszprémben Cholnoky Jenő földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1920-49). Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Előbb a műegyetemi vízépítési tanszéken, majd a tudományegyetemen Lóczy Lajos mellett volt tanársegéd; közben megszerezte a filozófiai doktorátust. 1896-98-ban tanulmányúton Kínában és Mandzsúriában hidrográfiai és geográfiai kutatásokat folytatott. Hazatérése után a Földtani Társulatnál, majd a Földrajzi Társaságnál töltött be különböző tisztségeket.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1937-ben Budapesten Szakáts Gábor kormányfőtanácsos, egy magyar műszaki zseni. Sok szabadalma mellett ő találta fel a lángszórót, melynek elvét előtte Richard Fiedler már kidolgozott, de megvalósítani nem tudott. Szakáts 1892. március 17-én született Makón. Építő, tervező hajlama korán megmutatkozott, hiszen már kilenc évesen faszénnel működtetett gőzgépet épített.
>>>tovább
Ezen a napon született 1896-ban Salgótarjánban Schlattner Jenő gépészmérnök, tüzeléstechnikai szakember és szénkémiai kutató. Oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett (1921). egy évi közgazdasági gyakorlat és másfél évi Lánggyári gőzturbina szerkesztési gyakorlat után 1924-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi erőművénél helyezkedett el. 1933-ban tervei és szabadalma alapján építették az első komplex barnakőszén-lepárló telepet Dorogon.
>>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Szombathelyen Náray-Szabó István vegyész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1922-ben végzett okleveles vegyészként a budapesti József Nádor Műegyetemen, ahol azután tanársegédként dolgozott, majd 1926-ban műszaki doktorátust szerzett. Ezután ösztöndíjjal Németországban és Angliában vett részt szilikátszerkezeti kutatásokban.
>>>tovább
Ezen a napon született 1884-ben Ózdon Jánszky Béla, a magyaros-szecessziós építészeti stílus egyik legkiválóbb képviselője. Kós Károly vezette Fiatalok csoportjának egyik meghatározó tagja volt. Erősen hatott szemléletükre Lechner Ödön, akinek nyomán a magyar építészet formanyelvét kívánták megújítani a népművészet elemeinek integrálásával. 1905-től rendszeres gyűjtőutakat tettek Erdélybe.
>>>tovább
Ezen a napon született pozsonyban 1833-ban Keleti Károly (Pozsony, 1833. július 18. - 1892. május 30.) elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A szabadságharc után gyakornok lett az alcsúti uradalmon. Budán, majd Szolnokon dolgozott tisztviselőként. Pesten kisebb lapoknál dolgozott, majd Eötvös József báró pártfogolása mellett a Politikai Hetilap szerkesztője lett.
>>>tovább
Szabó Pál közlekedési miniszter és az M6 Tolna Konzorcium képviselői aláírják Szekszárdon az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti 65,1 km.-es szakaszának projektindító memorandumát.
Ezen a napon született Budapesten 1879-ben Mauthner Nándor (Bp., 1879. júl. 16. - Bp., 1943. ápr. 12.): kémikus. Tanulmányait a zürichi műegyetemen végezte. 1911-ben a budapesti tudományegyetemen az organikus kémia magántanára, utóbb az egyetem II. sz, kémiai intézete organikus kémiai laboratóriumának vezetője. Főként a glükozidokkal, az acilvándorlással, gyűrűbontással, ketonszintézisekkel foglalkozott.
>>>tovább
1931-ben ezen a napon 7.20-kor felszállva, és 26 óra 20 perc alatt Harbour Grace-ből (Újfundland, Kanada) az Atlanti-óceánon át egyhuzamban Bicskéig 5770 kilométert repült Endresz György az'Igazságot Magyarországnak!' elnevezésű repülőgéppel. Navigátora Magyar Sándor volt. A két magyar a világon 15.-ként repülte át az óceánt. A repüléshez egy 470 LE-s Lockheed Sirius típusú gépet alakítottak át. A repülés megvalósítását Rothermere lord 10 000 dollárral támogatta, - a többit amerikás magyarok adták - így ő lett a gép névadója is (Justice for Hungary).
Az egykori Északi fűtőház területén 2000-ben ezen a napon nyilt meg a Magyar Vasúttörténeti Park. A köznyelvben: "Füsti Park"-nak nevezett létesítmény az 1911-ben épült 34 állásos helyen, mintegy 70 000 m² alapterületen Közép-Európa legnagyobb interaktív vasúti múzeuma. (Budapesten, a Tatai út 95. szám alatt található).
>>>tovább
Ezen a napon születet Budapesten 1944-ben ifjabb Rubik Ernő Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező, feltaláló. Apja híres repülőgép-tervező és építő volt. Rubik 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább.
>>>tovább
Ezen a napon született Pesten 1863-ban Arany Dániel magyar matematikatanár. Tanári oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. Ezután a selmecbányai erdészeti akadémián tanársegédeskedett. 1893-1896 között Győrött a főreáliskolában tanított, majd 1896-tól 1905-ig Budapesten volt középiskolai tanár. Ezt követően a fővárosban felső építőipari iskolai tanár volt. 1919 után, a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt, nyugdíjazták.
>>>tovább
Ezen a napon született 1869-ben Pesten (egerfarmosi és sztregovai doktor) Kandó Kálmán - Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója.A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte, majd 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre.
>>>tovább