Ezen a napon született 1912-ben Répceszentgyörgyön Bozzay Dezső Bp., 1974. nov. 21.): ipari formatervező, építő-iparművész, a modern ipari formatervezés hazai úttörőinek egyike. Anyja Bozzay Margit írónő. A budapesti Iparművészeti Iskolában 1937-ben szerzett építő-iparművész oklevelet. Hallgató korában készítette első rádióterveit. Diplomája megszerzése után a híradástechnikai iparban, a Magyarországi Philipsnél helyezkedett el.

E cégnek és a Siemens hazai leányvállalatának különféle közszükségleti cikkeket, grafikákat és kiállításokat tervezett a kor szellemben. 1949-től a Philips jogutódjánál, a Magyar Adócsőgyárban, 1952-től pedig az Ipari Épülettervező Vállalatnál (Iparterv) dolgozott vezető beosztásban. Kezdettől közreműködött az 1954-ben létrehozott Iparművészeti Tanács munkájában, 1955-től az Ipari-forma Szakbizottság elnöke. A brüsszeli világkiállítás több díjnyertes termékének formatervezője volt.

A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár részére készített CB 55 jelű telefonterve, Körtelefon néven vált ismertté (1957). Nevéhez fűződik a MÁV négytengelyes étkezőkocsi (1957-58) és az Orion számos rádió- és televíziókészülékének terve. (Az előbbinél Kaesz Gyula és Hornicsek László, az utóbbiaknál Kováts Mihály volt munkatársa.) Lengyel Istvánnal együtt alakította ki a Ganz-MÁVAG kétcsuklós villamosát (1965). A két változatban ismert Fénytorony (1967), amelyet Baumann Sándor mérnökkel közösen tervezett, a köztéri világítás megjavítására készült. Utolsó, összefoglaló jellegű elgondolásai közé tartoznak a Nemzeti Sírkert és a pesti Dunapart rendezésének javaslatai (1972-74). Tervező és szervező tevékenysége mellett jelentős előadói és szakírói működése is.

Sokan a mai nemzedék tagjai közül úgy gondolnak az ötvenes évek hazai viszonyaira, mint a sötétség, elnyomás és reménytelenség korszakára. Pedig a Rákosi korszak elmúltával, az évtized második felében, a forradalom leverése utáni konszolidációs korszakban már elkezdődött a „kádári gulyásszocializmus", vagyis a szocialista „jóléti állam" kiépítése. A formatervezésben ez a szigorú szocialista realista esztétikai normarendszer elvetését, illetve bizonyos polgári, kényelmi funkciót képviselő iparcikkek megjelenése jelentette. Ilyen tárgy volt az 1958-tól a Villamos és Kismotorgyárban gyártott asztali ventilátor is. Bozzay Dezső és Dániel József lendületes formaterve a harmincas évektől az ötvenes évek végéig hangsúlyos nyugati „air stream", vagyis áramvonalas esztétika vonulathoz igazodott. Dániel József egy visszaemlékezésében utalt is arra, hogy micsoda lehengerlő hatással volt néhányukra a Fészek Klub könyvtárában olvasható Art Industry címu amerikai lap, illetve egy Raymond Loewy munkáit bemutató könyv.
Bozzay Dezső 1974. november 21-én hunyt el Budapesten.