Tudomány - Áltudomány
Az elhalványuló csillag titka
Az amerikai csillagászok ismét remekeltek: úgy tűnik, sikerült megoldaniuk a Szekeres csillagkép egyik csillagának, az Epszilon Aurigae-nak a titkát adja hírül a csillagaszat.hu. A 189 évvel ezelőtt felfedezett Szekeres csillagkép legfényesebb csillaga arról híres, hogy 27 évente a felére csökken fényének intenzitása, majd 18 hónap elteltével újra teljes fényében pompázik.
A 19. században azt gondolták, hogy a csillagnak van egy testvére is, amely bizonyos időszakonként a két csillag együttállása miatt eltakarja a másikat. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy rájöttek, jelen esetben kettős keringési endszer áll fenn, vagyis a két csillag egymás körül kering, és időnként kitakarják egymást. Mivel a csillagok sosem láthatók egyszerre, így a múlt században újabb elméletek születtek.
Két, meglehetősen hasonló eltérítési elmélet született; az egyik szerint egy hatalmas fekete lyuk van a csillag közelében, amely időnként hatalmas gravitációs mezejével eltéríti az Epszilon fényét. A másik szerint egy különlegesen hideg objektum téríti el a csillag által kibocsátott fényt. Mindezek ellenére a tavalyi évben jött el a következő, a csillagászok által várva-várt esemény.
A csillag újra halványulni kezdett. Amerikában a Georgiai Állami Egyetem csillagászai új ötlettel rukkoltak elő: az interferometriával. Mint ismeretes, ugyanaz az égitest különböző színképtartományokban más-más képet nyújt, és ezzel sokkal jobban vizsgálhatók a bolygók és csillagok képei és a rajtuk, körülöttük zajló folyamatok.
Az ultraibolya tartomány után bemerészkedtek az infravörös tartományokba is, amelyhez már az Európai Űrügynökség is az MTA Konkoly-Thege Miklós Kutatóintézettel karöltve készített távcsövet.
Novemberben négy darab, valamivel több mint egy méter átmérőjű infravörös távcsövet kötöttek össze, így százszor nagyobb felbontású képet kaptak, mint amire a Hubble űrteleszkóp képes. Így sikerült nekik olyan képeket készíteni, melyeken látszik, hogy milyen objektum halad el a csillag előtt. A képeken jól látható, hogy egy sötét színű, tömör porkorong halványítja el az Epszilon Aurigae fényét. John Monnier professzor szerint nagyon érdekes felfedezésnek lehetünk tanúi, hiszen az univerzum porból és gázból épül fel, létrehozva ezzel a bolygókat. Tehát a Szekeres csillagrendszer még csak most fejlődik ki, és eddig még nem sikerült megfigyelni hasonló folyamatokat.
Az egyetem kutatói igazi technikai sikert vittek véghez, mert így a jövőben nagyon távoli csillagrendszerek is vizsgálhatók lesznek, s ebben a világhírű magyar csillagászok fontos szerepet kaphatnak.
Tovább részletek a www.csillagaszat.hu lapon találhatók, s majd az Astrophysical Journal c. folyóiratban jelennek meg.