Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
1827-Kolozsvárott (akkor még Magyarországhoz tartozott) üzembe helyezik a közvilágítást.
1944- Felrobbantják az 1896-ban forgalomba helyezett Újpesti vasúti hidat.
1936- ban ezen a napon született Vizi E. Szilveszter magyar akadémikus, aki 1985-től az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1990-től rendes tagja. 1996-ban megválasztották a tudományos testület alelnökévé, 2002-ben elnökévé, mely posztot 2008-ig viselt.

Ezen a napon végezték ki a nyilasok 1944-ben Budapesten Richter Gedeont (született Ecséd, 1872. szeptember 23.), a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjét. 1895-ben a Budapesti tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett kitűnő minősítéssel. Két évvel később külföldre utazott és több európai gyógyszertárban és gyógyszergyárban tanulmányozta a gyógyszergyártás módszereit. 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a Sashoz címzett patikát, ahol organoterápiás gyógyszereket állított elő. Húsz évvel oklevele megszerzése után már 24 gyógyszerszabadalma volt. 1906-ban Kőbányán felépítette az első korszerű hazai gyógyszergyárat. Gyára 1940-re már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett.
A világháború után az újjáépült Richter Gyár Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött, majd újból részvénytársasággá alakulva a magyar tőzsde oszlopos tagja. Richter első organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelő mellékvesevelő-hormon kivonatát (adrenalin), a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban.
1923-ban ezen a napon született Pécsi Márton Széchenyi díjas kutató professzor, akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének igazgatója.
Pályáját 1949-ben az ELTE tanársegédeként kezdte. 1952-től alapító tagként az MTA keretei között megalakult Földrajztudományi Kutatóintézet munkatársa lett, amelynek 1963 és 1990 között, 27 évig vezetője volt.
>>>tovább
105 évvel ezelőtt 1903-ban ezen a napon született Budapesten Neumann János Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként. Apja 1913-ban nemesi címet kapott, így Jánost később szerte a világon John von Neumannként ismerték. Korán megtanult magyar anyanyelve mellé franciául, németül, latinul és az ógörög sem fogott ki rajta. Memóriája fotografikus volt, fejszámoló képességéről legendákat meséltek Állítólag a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben a gépekével azonos sebességgel.
A híres fasori evangélikus főgimnáziumba ugyanaz a Rátz László oktatta matematikára, aki a Nobel díjas Wigner Jenőt (1963, fizikai) és Harsányi Jánost (1994, közgazdasági) is tanította.
>>>tovább
1922. december 27-én megalakították a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT, köznyelvben leginkább „Beszkárt"-ként emlegették). Az új vállalat az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta az összes budapesti közlekedési ágazatot. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új közlekedési vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat.
1944-ben ezen a napon robbantották föl a visszavonuló németek az Esztergomot és Párkányt összekötő I. Ferenc József lányáról elnevezett Mária Valéria híd három középső nyílását. A Mária Valéria híd (szlovákul most Márie Valérie) Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték. Hossza 514 méter. A határátkelőhely a szlovák hídfőnél volt. >>>tovább
Ezen a napon született 1846-ban Balassagyarmaton Kurlaender Ignác meteorológus, földmágnesesség-kutató, Magyarország első földmágnesességi felmérésének elkészítője. Bécsi tanulmányai után az 1870-es években a Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetben kezdett el dolgozni. 1888-90 között megbízott igazgató, ezt követően kinevezett aligazgató. 1877-ig egymaga, ezután Gruber Lajossal együtt szerkesztették az Intézet Évkönyveit. Közben folytatta és teljessé tette Magyarország földmágnesességi felmérését. Fő műve a Földmágnesesség mérések a Magyar korona országaiban, emellett több csillagászati cikket is írt. Budapesten hunyt el 1916. szeptember 2-án.
Ezen a napon született Balatonbozsokon 1916-ban Peregi (szül: Schricker) Sándor kertész, a gyümölcsszüret gépesítési lehetőségeinek magyarországi kidolgozója. Apja, Schricker Sándor az ország egyik legszínvonalasabb faiskoláját teremtette meg Alsótekeresen, melyet hiába próbált szövetkezetesíteni, azt államosították, őt magát internálták. Fia tanulmányait 1935-38 között a Kertészeti Tanintézetben, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán folytatta, 1943-ban az oxfordi egyetem agrárközgazdasági diplomát szerzett. >>>tovább
Ezen a napon született 1872-ben Budapesten Schimanek Emil Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár. A Műegyetem elvégzése után ösztöndíjjal fél évet Berlinben töltött. Hazatérte után repetitor volt a Műegyetem matematikai és a mechanikai tanszékén. Rövid idő múlva a Magyar Fegyver és Gépgyár, utána a Ganz és Társa Danubius Művek mérnöke lett, később a Ganz főmérnöke. >>>tovább
Ezen a napon született 1846-ban Andrásfalván Pauer János jogász, bányamérnök, a selmecbányai akadémia kiemelkedő oktatója, könyvtárosa. Középiskoláit Késmárkon és Rozsnyón végezte, 1865-ben tett érettségi vizsgát a késmárki líceumban. Jogi tanulmányainak az eperjesi jogakadémián történt elvégzése után 1868-ban a selmecbányai magyar királyi bányászati és erdészeti akadémiára ment, ahol a bányászati szakot 1871-ben fejezte be.


>>>tovább
1991 óta ez a nap A Magyar Közoktatás Napja. A Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák meg a Magyar Közoktatás Napját.
Ezen a napon hunyt el 1916-ban Budapesten Pártos Gyula, a magyar építészet egyik kiemelkedő alakja, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője. Pártos (eredetileg Puntzman) Apatinban született 1845-ben. Kezdetben Szkalnitzky Antalnál tanult. Hauszmann Alajos és Lechner Ödön évfolyamtársaként 1870-ben Berlinben szerzett építészi oklevelet. >>>tovább
Ezen a napon született 1851-ben Seelovitz (Csehország) Kogutowicz Manó, és ezen a napon hunyt el 57 évesen 1908-ban Budapesten. kogutowicz lengyel eredetű családból származott, anyanyelve német volt - végül ő is, Károly fia is a magyar térképészet jeles alakja lett. Katonai műszaki főiskolát végzett Bécsben, ahol magas színvonalon oktatták a térképezést. Egy kalandos leányszöktetés kapcsán került leendő felesége rokonai révén Sopronba, ahol szabadkézi rajzot, matematikát és francia nyelvet oktatott. >>>tovább
Ezen a napon (bár az időpont kissé bizonytalan) hunyt el 1944-ben Mühldorfban Bródy Imre fizikus, a kriptontöltésű lámpa feltalálója. Bródy Gyulán született 1891. december 23-án. A középiskolát szülővárosában és az aradi főgimnáziumban végezte. Utána a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán folytatta tanulmányait és szerzett középiskolai tanári képesítést (1915). Az Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása című disszertációja megvédésével 1918. június 13-án bölcsészdoktori oklevelet kapott. >>>tovább
Ezen a napon született Kalocsán 1802-ben az első magyar mezőgazdasági gépgyár alapítója, Vidats István. Lakatosként kezdte pályafutását Pesten és Bécsben. Közben képezte magát, rajzot és géptant tanult. Először a bánátkomlósi uradalom gépésze lett, majd 1842-ben Pesten létesített lakatosműhelyet. Az úgynevezett hohenheimi ekét továbbfejlesztve megalkotta a XIX. században Magyarországon általánosan használatossá vált Vidats-ekét. >>>tovább
A kivándorlók napján az emberiség sokszínűségét ünneplik. Az elmúlt száz évben egyre többen hagyták el szülőföldjüket, köztük számtalan tudósunk, művészünk, iprosunk, hogy aztán más országokban éljenek. A Föld lakosságának 2 százaléka, több mint 150 millió ember él szülőföldjétől távol. Az Emigránsok Nemzetközi NAPJA (International Migrants Day) december 18., ugyanis 1990-ben ezen a napon fogadta el az ENSZ a bevándorlók jogairól szóló határozatot. Első alkalommal 2000-ben ünnepelték ezt az eseményt.
Ezen a napon született 1890-ben Munkácson Halász András, az alumíniumtermelés második világháború utáni újjászervezője. Selmecbányán, majd Sopronban végezte bányamérnöki tanulmányait. Munkásságának főbb területei az úrkúti mangánérc-dúsítómű hidrociklonos osztályozáson alapuló rekonstrukciója, a fehérvárcsurgói üveghomok előkészítőmű, a sárisápi kaolin-iszapolómű és a pátkai ólom-cinkérc- és fluorit-flotálómű voltak. A magyar alumíniumipar fejlesztésében szerzett érdemeiért Kossuth-díjat kapott. Budapesten hunyt el 1975. március 7-én.
Az Üllői út és a Nagykörút sarkán eredetileg a Goldschwindt Ecet és Szeszgyár üzeme állt. Az üzemet a Nagykörút rendezésének keretében 1906-ban lebontották, az épületek helyére azonban sportpályák kerültek, megbontva ezzel a városképet. A telkek újraparcellázása és a Corvin Mozgóképszínház Részvénytársaság 1920. október 21-i megalakulása után Bauer Emil, Schulek Frigyes tanítványa kapott megbízást a moziépület megtervezésére, akinek a tervét a Főváros 1921-ben elfogadta. >>>tovább
Ezen a napon született 1802-ben Kolozsvárott a matematikatörténet egyik legnagyobb lángelméje, az abszolút geometria megalkotója, Bolyai János. Apja, Bolyai Farkas segítségével sajátította el a matematika alapjait és ismerte meg a később életét meghatározó, a párhuzamosokra vonatkozó problémát. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián folytatta, ahol korán kiemelkedett matematikai tudásával. >>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1900-ban Scheffer Viktor gépészmérnök, geofizikus, a hazai szénhidrogén kutatás jeles alakja, a budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet. 1933-ban kapcsolódott be a szénhidrogének torziós és gravitációs mérésekkel végzett kutatásába. Ennek alapján jelölték ki a Dunántúlon a bázakerettyei és a lovászi kutatófúrások helyét. >>>tovább
<< 1 2 3 4 5 18 > >>