Környezetvédelem
Nemcsak az időjárás válhat derüsebbé
A kínai szarvasmarha állományon végzett kutatások azt igazolták, hogy a marhatartás nem rossz irányba befolyásolja az éghajlatunkat. Német szakemberek méréseikkel igazolták, hogy a négylábúak tartása nem növeli , hanem csökkenti a levegőbe kerülő dinitrogén-oxid (kéjgáz) mennyiségét.
Klaus Butterbach-Bahl, a kutatás vezetője szerint az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, dinitrogén-oxid) közül a kéjgáznak 300 -szor erősebb üvegházhatása van, mint a széndioxidnak, ezért lényegesen veszélyesebb.
A karlsruhei kutató intézet (KIT) Mongólia középső részén egy teljes éven át végzett felméréseket, és a kietlen vidék több pontján felállított mérőberendezések adataiból arra következtettek, hogy ahol a marhák legelnek, több dinitrogén-oxid keletkezik, mint azon területeken, ahol parlagon áll a legelő.
Rájöttek, hogy a kéjgáz természetes úton is keletkezik, mégpedig hóolvadás után, mikrobák segítségével. Azon a területen, ahol a tehenek legeltek, ősszel kevesebb volt a növényzet, ami a hótakarót helyhez kösse, így a szél erről a legelőről jobban elfújja a havat, így nincs, ami megvédje a talajt a fagytól. A mikrobák nem képesek nagy mértékben szaporodni ezeken a helyeken, mert az így akár tíz fokkal hidegebb talaj és a kevesebb nedvesség nem nyújt megfelelő körülményeket számukra, vagyis kisebb mértékben keletkezik kéjgáz. „Az eddigi mérések igen pontatlanok voltak" jegyezte meg Butterbach, akár 70 százalékkal is túl lett becsülve a kéjgázkibocsátás nagysága.
A kutatásvezető szerint tehát a dinitrogén-oxid mennyisége jelentős mértékben csökkenthető, ha ősszel a füves területeket lekaszálják, így vékonyítva el mesterségesen a hóréteget.
További probléma, hogy a tehenek legelésük során metánt bocsátanak ki mind elöl, mind hátul. A lelegelt fű mennyiségével egyenes arányban van a keletkezett metán mennyisége. Eme gondra is létezik már megoldás: a biomassza erjesztő reaktor. A tehéntrágyát összegyűjtve nagy tartályokba, használt sütőolajat, szálas terményeket és még néhány összetevőt belekeverve igen nagy mennyiségű metánt lennénk képesek kinyerni.
Sajnos nálunk még kiaknázatlanok ezen lehetőségek, igaz, a magyar gazdáknak nagyon soká térülne meg ekkora befektetés. Mivel a trágya felhasználása intenzív marhatartásnál gazdaságos, csak az egyszerű, széles körben alkalmazható megoldások - még ha nem olyan nagy hatásfokúak - ígérnek gyors eredményt.
Mindezek után azért remélhetjük, hogy nem a tehenek hozzák majd nyakunkra az armageddont...