Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Környezetvédelem
Környezetvédelem
Nemcsak az időjárás válhat derüsebbé
A kínai szarvasmarha állományon végzett kutatások azt igazolták, hogy a marhatartás nem rossz irányba befolyásolja az éghajlatunkat. Német szakemberek méréseikkel igazolták, hogy a négylábúak tartása nem növeli , hanem csökkenti a levegőbe kerülő dinitrogén-oxid (kéjgáz) mennyiségét.
Klaus Butterbach-Bahl, a kutatás vezetője szerint az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, dinitrogén-oxid) közül a kéjgáznak 300 -szor erősebb üvegházhatása van, mint a széndioxidnak, ezért lényegesen veszélyesebb.



A karlsruhei kutató intézet (KIT) Mongólia középső részén egy teljes éven át végzett felméréseket, és a kietlen vidék több pontján felállított mérőberendezések adataiból arra következtettek, hogy ahol a marhák legelnek, több dinitrogén-oxid keletkezik, mint azon területeken, ahol parlagon áll a legelő.

Rájöttek, hogy a kéjgáz természetes úton is keletkezik, mégpedig hóolvadás után, mikrobák segítségével. Azon a területen, ahol a tehenek legeltek, ősszel kevesebb volt a növényzet, ami a hótakarót helyhez kösse, így a szél erről a legelőről jobban elfújja a havat, így nincs, ami megvédje a talajt a fagytól. A mikrobák nem képesek nagy mértékben szaporodni ezeken a helyeken, mert az így akár tíz fokkal hidegebb talaj és a kevesebb nedvesség nem nyújt megfelelő körülményeket számukra, vagyis kisebb mértékben keletkezik kéjgáz. „Az eddigi mérések igen pontatlanok voltak" jegyezte meg Butterbach, akár 70 százalékkal is túl lett becsülve a kéjgázkibocsátás nagysága.

A kutatásvezető szerint tehát a dinitrogén-oxid mennyisége jelentős mértékben csökkenthető, ha ősszel a füves területeket lekaszálják, így vékonyítva el mesterségesen a hóréteget.
További probléma, hogy a tehenek legelésük során metánt bocsátanak ki mind elöl, mind hátul. A lelegelt fű mennyiségével egyenes arányban van a keletkezett metán mennyisége. Eme gondra is létezik már megoldás: a biomassza erjesztő reaktor. A tehéntrágyát összegyűjtve nagy tartályokba,  használt sütőolajat, szálas terményeket és még néhány összetevőt belekeverve igen nagy mennyiségű metánt lennénk képesek kinyerni.

Sajnos nálunk még kiaknázatlanok ezen lehetőségek, igaz, a magyar gazdáknak nagyon soká térülne meg ekkora befektetés. Mivel a trágya felhasználása intenzív marhatartásnál gazdaságos, csak az egyszerű, széles körben alkalmazható megoldások - még ha nem olyan nagy hatásfokúak -  ígérnek gyors eredményt.

Mindezek után azért remélhetjük, hogy nem a tehenek hozzák majd nyakunkra az armageddont...