Tudomány - Áltudomány
Kína űrbe ér
Kína a tőle mostanában megszokott rettenetes iramban fejleszti űrprogramját. Amerika és Oroszország után harmadikként jutott ki önerőből az űrbe Sencsou-7 nevezetű űrhajójával, érthető tehát, hogy ebben is szeretne nagyhatalommá válni. 5 év alatt, 2011 és 2016 között három űrhajót tervez felbocsátani a világűrbe, ezek képeznék az alapját a későbbi emberi tartózkodásra is alkalmas űrállomásnak -tudósít a space.com.
A Tienkung-1, 2, 3 nevekre keresztelt hajókat 2011 elejétől fokozatosan indítanák útnak. A Tienkung-1 fellövése után 2011 második félévében felbocsátják az automatavezérlésű Sencsou-8-at, és ez a két szerkezet fogja végrehajtani az első kínai dokkolást.
2012-ben fellövik a Sencsou-9, illetve 10-et, ezzel kívánják tökéletesíteni a dokkolást és a randevút.
Nagyobb kihívást jelent a későbbiekben az űrhajó manőverezésének, dokkolásának és orbitális pályára való állításának feladata, és mindezek elvégzéséhez az űrhajósok betanítása. Ugyanis a Sencsout úgy tervezték, hogy 3 személy szállítására képes. Ám az emberek fellövése csak a sikeres, automata által vezérelt küldetés után lehetséges. Az űrhajókat egyébként a hárommodulos Szojuz alapján készítették el, a három modul pedig az orbitális, a szállító és a meghajtó modul. Az orbitális modulon módosítottak, így a Sencsoun napelemek vannak elhelyezve, ezért a legénység hazatérte után is hosszú ideig képes az orbitális pályán maradni.
Az űrállomás építőkövei lennének a Tienkung modulok, melyeket kétévente bocsátanának fel, és legkésőbb 2022-re működőképessé tennék. Legalább három évig működne, ez alatt az űrhajósok nagyobb időtartamra is fent maradhatnának. Többféle kísérletet is folytatnának odafent; például anyagokat, élőlényeket vizsgálnának, valamint mezőgazdasági kutatásokat végeznének. A labor ellátása érdekében teherszállító űrhajót hoznak létre, amely több, mint 5 tonna terhet képes magával vinni, ez kétszer akkor teherbírás, mint amire a Nemzetközi Űrállomás ellátására kifejlesztett Progress orosz űrhajó képes.
Mindezek mellett Kína baráti kapcsolatra törekszik a többi nagyhatalommal is, Vang Venpao, a kínai emberrel történő űrrepüléssel foglalkozó hivatal igazgatója ugyanis meghívta az űrügynökségek képviselőit, hogy a technológiai fejlesztéseket együttes erővel vigyék véghez. Több magyar mérnök is fejleszt a NASA űrprogram keretein belül, és valószínűleg a magyar műszaki tudás -még ha nem is vagyunk űrhatalom- egyszer a kínaiaknak is kincset fog érni, és Farkas Bertalan után talán megint szoríthatunk egy magyar űrhajósért a messzi távolból.