Környezetvédelem
Forró lett a talaj a talpunk alatt
Valós-e a klímaváltozás, van-e globális felmelegedés? A kérdésekre igencsak megoszló válaszokat találhatunk, van, aki azt mondja, régen is voltak hasonló jelenségek, miért ne lennének most is. Van viszont, aki szerint a globális felmelegedés egyre erősödik, és mára már visszafordíthatatlanná vált.
Bárhogyan is legyen, a saját bőrünkön érezhetjük a már tavasszal igen erős napsugárzást, valamint nyáron az irtózatos kánikulát. Külföldön sincs ez másképp. A kutatók elsősorban az olvadó gleccserekre hívják fel a figyelmet. A folyamatos hőmérsékletemelkedésnek köszönhetően már az amerikai Gleccser Nemzeti Parkban csak 26 gleccser található, pedig számuk száz évvel ezelőtt még a mai négyszeresét súrolta.
A legnagyobb változásokat mégis Alaszkában lehet felfedezni-írja a stop.hu. A Muir nevezetű jégfolyó hét év alatt több, mint nyolc kilométerrel lett rövidebb. A perui Quori Kalis gleccser pedig a megfigyelések első tizenöt évében évi hat métert, majd a második tizenöt évben évi hatvan métert zsugorodott. Elég jól látszik ezen adatokból, hogy valamifajta felmelegedés azért elindult a bolygón. Természetesen, egy korábbi cikkünkben már említett vulkáni hamu egy nagyobb mértékű kitörésnél akár egy-két fokkal képes lehűteni a Földet néhány évre.
Mi lehet az oka a globális felmelegedésnek? Nagyon nehéz erre a kérdésre felelni, hiszen egyik válasz sem tud tökéletes bizonyítékkal szolgálni az okot illetően. Sokan az üvegházhatást létrehozó gázokat tartják felelősnek a hőmérséklet emelkedéséért, pedig ez még lehűlést is okozhat. Ugyanis a hőmérséklet emelkedésével csökken a sarki jégsapkák mérete, vagyis olvadnak, ám ez a víz édesvíz, ami a tengerbe kerülve nagymértékű fajsúlyváltozást idézhet elő. Ettől pedig akár a Golf áramlat is leállhat, ami a meleget szállítja Európának. Így a levegő olyan mértékben lehűlhet, hogy beköszönthet a következő jégkorszak is.
Hazánkban sincs ez másként. Nálunk egyelőre az elsivatagosodás veszélye fenyeget. Az elmúlt tíz esztendő hazánk történetének egyik legforróbb szakasza volt 1880 óta. A szakemberek folyamatosan próbálják felhívni rá a figyelmet, ám láthatóan kevés sikerrel. Ugyanis nem csak a termőföldek mennek ezzel tönkre, hanem a turisták is mind kevesebb számban érkeznek hazánkba. Szóval elég bizonytalannak ígérkezik a jövő, hiszen egyelőre nem történtek érdemi változások a felmelegedés megakadályozására. Továbbra is kőolajat füstölünk, rettenetes mértékben növelve ezzel a szén-dioxid kibocsátást. De talán majd ráeszmélünk, hogy nem mehet ez így tovább, és az alternatív forrásainkat kiaknázva elindulunk a Föld számára is megfelelő jövő felé.