Közlekedés
Látni és látszani I.
A járműgyártók folyamatos fejlesztéseinek hatása kihat a gépjármű világítási berendezéseire is. A hagyományos izzókat egyre erősebb fényű halogén izzók, majd a xenon rendszer váltotta fel. Néhány vívmányt említünk most meg. A kezdetek kezdetén a lámpák gyertyafénnyel működtek a kocsikban, majd felváltotta őket a petróleumlámpa.
El tudjuk képzelni, hogy ezek hatékonysága erősen közelít a nullához, de akkoriban jobb híján ez is megtette. Inkább csak jelzőfényként használták.
A nagy áttörést az elektromosság, vagyis az akkumulátor és a dinamó jelentette. Az első izzók nagyban hasonlítottak Edison villanykörtéjéhez, a problémát a folyamatos rázkódás jelentette, hiszen a szénszálak folyton elszakadtak. A megoldást a napjainkban is használt wolfram adta. Igazán a normál izzók fénye sem volt kielégítő, így szükség volt egy újabb megoldásra. Ez volt a halogén izzó, ami már megfelelt a kor követelményeinek és napjainkban is használatos. Több fajtája van, mind méretben, mind fényerőben különböznek egymástól. Léteznek már extrák is, példaként említeném meg az ötven százalékkal nagyobb fényerejű H4-es izzót. Tényleg erősebben világít, ám a fényerősség növelésével hamarabb tönkremegy.
Kellett tehát valami, ami még ennél is erősebb fénnyel rendelkezik. A hegesztéskor is jól ismert ívfénnyel kezdtek tehát kísérletezni. Létre is hozták az első xenon csövet, amit nagyfeszültségű transzformátor hajt. Hiszen az ív fenntartásához több ezer voltra van szükség, ezért a gyújtókba nem érdemes belenyúlkálni. Sokan szeretik a fényét, de nagyon sokan szidják is. Tény, hogy jóval erősebb fényt ad, mint elődei, ám ez olykor már a szembe jövőnek erősen bántó lehet. És itt állnék meg egy kicsit a tévhitek eloszlatását illetően. Sokan azt hiszik, hogy az autójukba rakott utólagos xenon legális, mert a kínaiak „E" szabványt nyomtattak rá. Ezeknek a xenon csöveknek a foglalata megegyezik a halogén izzóéval, így be lehet tenni a helyére. Igen ám, de a cső és az izzó gyújtópontja teljesen máshová esik, ráadásul a csőben nincs a tompított fényszóróhoz tartozó kanál sem. Az utólagos xenon beépítése tehát illegális, mert szerte-széjjel világítja meg az utat elvakítva a szembejövőket. És a rend őre, illetve a műszaki vizsgabiztos elveszi a forgalmi engedélyt, ha ilyet lát.
Mondhatnánk erre, hogy „Honnan tudja?". Nagyon egyszerű a válasz. A közúti forgalomban használható lámpatesteken fel van tűntetve, hogy milyen fényforrással kell szerelni. A HCR vagy HC és HR feliratból a „H" betű a halogént jelenti, a DC és DR feliratú lámpák pedig xenon csőhöz valók.
A xenon fényszórót is alkalmazhatják kettős, vagyis bi-xenonként. Ez azt jelenti, hogy a tompított és a távolsági fény is xenon csővel működik. A lámpa felizzásának ideje akár több másodperc is lehet, ezért a fénykürtöt egy motorral mozgatott blendével oldották meg, ami a cső elé kerül villogáskor.
Ezek után már csak az extrákat fejlesztették ki, vagyis a kanyarkövető szabályozást, ami azt jelenti, hogy egy motor a lámpát mindig a kanyar belső íve felé fordítja. Sokan nem tudják, de ez nem újdonság. Ilyet használt a Citroen egyik típusa is már a Louis de Funes filmekben.
A másik újdonság az adaptív szabályozás. Ez azt jelenti. hogy a kocsin elhelyezett rengeteg érzékelő és kamera figyeli az utat, a kocsi mozgását, sőt még a közlekedési táblákat is felismeri, és ezek alapján osztja el a fényerőt, a csóva magasságát illetve irányát. Ezzel is sikerült az autót kellőképpen megdrágítani, de tény, hogy a sötétben történt balesetek ötven százalékkal csökkenthetők lennének, ha mindenki xenont használna.
A legújabb fejlesztésekre most nem térnék ki, hiszen még mindig tervezés alatt vanak. Léteznek már LED-es lámpák, főként hátul, illetve a nappali menetjelzőben, ezekről majd később írunk.