Első hallásra ez nem is tűnik annyira „soknak". A tény azonban, hogy az oldalakon csak a gyengébbik" nem képviselteti magát, már érdekesebbnek hangzik.
A „Nők a magyar tudományban" című kötet ünnepélyes bemutatóján az MTA elnöke hangsúlyozta - "Öröm egy olyan könyv megjelenése, amelyből kiderül, hogy a közhiedelemmel ellentétben Magyarországon milyen fontos a nők hozzájárulása a tudományos élet eredményeihez".
Csaba László akadémikus véleménye is helyt kapott az esemény kapcsán; "Válságos időkben szükség van olyan könyvekre, amelyek pozitív példákat állítanak az emberek elé. Ez egy ilyen kötet" A közgazdászprofesszor szerint a sztereotípiák nem, az ilyesfajta könyvek azonban hozzájárulhatnak a társadalom megváltozásához, hiszen a női kutatóknak gyakran rengeteg nehézségen kellett átvergődniük céljaik elérésének érdekében.
A kötetet Balogh Margit és Palasik Mária történész szerkesztette. A munkát két MTA tag is méltatta. Detrekői Ákos akadémikus a 382 tudós nő portréját tartalmazó könyv alapján a valamilyen szempontból úttörők alakját idézte fel - írja a mult-kor.hu. Azonban a nehézségekre is utalt. Szót ejtett Hugonnay Vilma esetéről, az első magyar orvosnőről, akinek oklevelét és doktori címét csak majdnem két évtizedes küzdelme után ismerték el Magyarországon.
Palasik Mária és Balogh Margit elmondása szerint a kötet négy éves munkával készült el a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos Programjának keretében. A Napvilág Kiadó által megjelentetett kötetben az egyes személyek pályáját a kutatók publikációjából álló válogatás és több esetben a róluk szóló irodalom egészíti ki. A mű személyes interjúk alapján készült. Rövid életrajzokban mutatja be a közel négyszáz női tudós munkásságát.
A nők számára ma még sokszor nehezebb az előrejutás a tudományos pályán, de reményét fejezte ki, hogy néhány évtized múlva eljön az az idő, amikor a jelenleginél kiegyensúlyozottabb lesz a nemek aránya a tudóstársadalomban - tette hozzá Pálinkás József.