Környezetvédelem
Globális f-elme-legedés
Létezik-e egyáltalán globális felmelegedés, vagy csak időszakonkénti melegedés, majd lehűlés tanúi vagyunk? Nagyon jó kérdés és bizony itt nagyon megoszlanak a vélemények. Bárhogy is legyen, jelenlegi tapasztalataink azt mutatják, hogy van és egyre erősödik. Néhány, a melegedés csökkentésére szánt tervet ismertetnék. Rengetegen csatlakoztak már az ilyen irányú kutatásokhoz, és szerencsére rengeteg ötlet is született.
Két területre összpontosulnak; az egyik a szén-dioxid csökkentése, a másik pedig a Földet érő napsugárzás csökkentése. Először beszéljünk a szén-dioxidról. Nemrég írtunk egy technológiáról, mellyel a gázt el lehet temetni a földbe. De először is ki kell vonni a gázt a levegőből. Klaus Lackner szerint kalcium-hidroxidon keresztül kell áramoltatni a levegőt, így az anyag kivonja a szén-dioxidot. Ezután már csak ki kell vonni a gázt és máris el lehet temetni. Előnye, hogy egy fél köbméteres szerkezet évi harminc tonna gázt képes elnyelni. Hátránya pedig az eltemetésnél jelentkezik, ugyanis az óceánok mélyére temetve a víz savassá válhat tőle, és ha felemelkedik (erre volt már néhány szörnyű példa), egy egész várost beterítve mindenkit megölhet.
A másik megoldást a planktonok jelentenék, ők ugyanis megkötik a széndioxidot. Vagy más állatok eszik meg őket, vagy életük végeztével lesüllyednek a mélységbe, magukkal rántva a szenet. Szaporításuk pedig igen egyszerű, hiszen elég egy kis vasat szórni a vízbe és egyből szaporodásnak indulnak. Egy tonna vaspor beszórásával százezer tonna szenet nyel el az óceán. Hátrányát még nem igazán ismerjük, egyes tudósok szerint megváltozhat a tenger felső és alsó rétegei közti hőmérsékletkülönbség.
A napsugárzás visszaverésére is számos ötlet született. Ilyen például a kén szórása a sztratoszférába. A problémát inkább itt is a hatalmas mennyiségű kén kitermelése jelentené, és tíz millió tonna kén a napsugárzás csak egy százalékát verné vissza. Ráadásul a savas esőkről még nem is beszéltünk. Sokkal jobb megoldásnak tűnhet a Föld és a Nap közé helyezett napernyő. Ez állhat több, kisebb darabból, melyeket rakétával lehetne feljuttatni az űrbe. Költsége megegyezik a Marsra történő űrutazáséval, így ez az ötlet megvalósítható lenne.
Bárhogyan is tennénk, bizonyára lenne hátránya is a dolognak. Felborulhatna a légköri és tengeri folyamatok kényes egyensúlya, vagy felszaporodnának azok a szennyező gázok, melyek az ultraviola sugárzás hatására bomlanak el. Így tehát nagyon nehéz a döntés, mindent mérlegelni kell. Egyenlőre vizsgálódnunk kell, a beavatkozást még el kell napolni.