A nagy átalakulás
A fizikában már régebb óta ismeretes a neutrínó fogalma. Lényegében ez egy töltés nélküli részecske, ami pontosan emiatt nem vesz részt semmiféle elektromos kölcsönhatásban. Ez magyarázza azt, hogy a kölcsönhatása az anyaggal szemben rendkívül kicsi, és borzaszó nagy távolságokat képes megtenni az anyagokba.
Az olasz Gran Sasso Nemzeti Laboratórium közleménye arról szól, hogy találtak egy neutrínót, amely képes az átalakulásra. Ez úgy lehetséges, hogy a neutrínó kapcsolatba hozható más, elektromosan töltött részecskével. Éppen ezért eddig három válfaja létezik: az elektron-neutrínó, a müon-neutrínó, valamint a tau-neutrínó.
A CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) svájci laboratóriumból három éven át a föld alatt kilőtt neutrínó nyalábokat a 730km-re fekvő olasz laboratóriumban fogták be, amíg végre találtak egyet, amiben az egyik müon-neutrínó tauvá alakult. A CERN szerint hatalmas felfedezésről van szó, hiszen segíthet megoldani a laboratórium által már évek óta kutatott sötét anyag titkait. Valamint azt is megmagyarázza, miért érkeznek a neutrínók sokkal kisebb számban a Napról a Földre. Mint ismeretes, az univerzumnak csak az öt százalékát alkotja hagyományos anyag, hetven százalékát pedig a sötét energia adja.
Az olasz laboratórium szerint elérték első céljukat, pedig a kutatás nem is volt a legfontosabbak közé sorolva, hiszen a CERN csak a kicsi részecskegyorsítóját használta az Alpok alatt átlőtt neutrínók vizsgálatára. Bíznak abban, hogy a kísérletet többször is meg tudják ismételni, így adva bizonyítékot az átalakulás létezésére.