A piszt-ráng?
Megújuló energiaforrások a közlekedésben? Igen, egyre többet hallunk felőlük. Most azonban azzal a különbséggel, hogy nem autók meghajtására keresnek ötleteket, hanem hajókéra. A bonni egyetem kutatói a természetet próbálják megfigyelni.
Konkrétabban arra gondoltak, hogy a halak mozgását megpróbálják a legújabb számítógépes technikákkal kielemezni, majd robothalat készíteni belőle -írja a tudomany.ma.hu. A pisztrángokra esett a választás, hiszen ők azok, akik az erősebb sodrású folyamokban is képesek szinte teljesen mozdulatlanul egyhelyben állni.
Áramlási csatornát készítettek tehát, és számítógép segítségével három dimenzióban próbálták meg lemodellezi a halak mozgását. A mozgáskoordináták felvétele után arra a következtetésre jutottak, hogy a pisztrángok nagyon pici energiát használnak fel izmaik mozgatásához az áramlatokban. Arra is felfigyeltek, hogy akadályt téve a vízbe az így keletkező örvényeket a halak tökéletesen ki tudják használni, így akár kilencvenöt százalékot is képesek megspórolni a mozgási energiájukból.
Létrehoztak tehát egy Smoky névre keresztelt robothalat, amely lemásolja a halak mozgását. Lényegében egész teste alig mozog, csak farokúszójával csapdos. A cél tehát az, hogy egy tökéletes modellt alkossanak, amelyet később felnagyítva akár hajókat is képesek legyenek meghajtani. Nagy előnye az volna, hogy a hajócsavarhoz képest sokkal természetbarátabb megoldásnak bizonyulna. Hiszen a csavar keltette mozgás felkavarja a fenékre süllyedt mérgező vegyületeket, valamint kárt tesz a növény- és állatvilágban.
Már készítettek is egy újabb modellt, amihez a tudósok sokféle halat boncoltak fel, hogy megállapítsák, milyen kötő- és izomszövetek kapcsolódnak a csontvázzal. Az izmok mozgatásához sűrített levegőt alkalmaztak, a halat pedig több száz ízületből és drótból állították össze. Ez a példány már sokkal fejlettebb, farokúszója is sokkal erősebb és ritmikusabb csapásokra képes. Így valószínűleg később ilyen uszonyokat rögzítenének majd, eleinte kisebb hajók testéhez. Ám a tudósok bizakodóak, és szerintük később nagyobb hajók meghajtására is alkalmasak lennének az uszonyok.
Végül azért megemlítenénk, hogy a pisztrángok vizsgálata nem új keletű. Már a tizenkilencedik században is foglalkoztak vele. Schauberger, osztrák erdész több éven át kísérletezett különféle testek készítésével, melyek leutánozták a pisztrángok áramlási vonalait, majd sikerült neki megalkotnia a Schauberger-ufo-t. Ez egy búgócsigához hasonló szerkezet volt, melyet megpörgetve felemelkedett, és egyre gyorsulva eltűnt az égen. Tehát ő tökéletesen lemodellezte a halat, még többlet energiát is sikerült kinyernie az áramlásokból. Persze a találmány leírását soha nem tette közzé, de képek és a beszámolók alapján elég hitelesek a nyomok. De ennyi elég is a perpetum mobile-ről, majd későbbi cikkünkben erre is részletesebben kitérünk.