Régi idők új autója
A pénz nem boldogít, főleg ha nincs belőle. Márpedig nélküle nem igazán lehetne hódolni drága hobbinknak, az oldtimer autóknak. De talán erre is van orvosság. A tengerentúlon ezt a problémát már régen megoldották...
Ha nincs pénz öreg, nívós autót venni, építsünk egyet magunknak. Sőt! Építsünk olyat, ami a mai ember elvárásainak is megfelel. Legyen benne klíma, szervokormány és persze megbízható legyen, ne hagyjon ott minden sarkon. Az amerikai Terry Cook már eleget tett az imént felsorolt igényeknek. Nagyon szereti a harmincas évek sportautóit, ám jól tudja, hogy egy ilyen darab megszerzése nagyon sok időt és megfizethetetlen mennyiségű pénzt emészt fel. Éppen ezért úgy döntött, hogy maga épít egy hasonló kocsit. Sikerült is neki, mégpedig nem is akárhogyan.
Cook cége először is felvette a Delahaye nevet, amely egy, a két világháború között luxusautókat gyártó francia márka volt, és már nagyon régen nem használta senki. Az autó megnevezése egészen pontosan Delahaye Bugnotti Bella Figura, amiből a második szó a Bugattit hivatott jelenteni. Nem véletlen a választás, hiszen a tervező kedvencei között szerepelt Giuseppe Figoni, Georges Paulin és Jean Bugatti is. Cook mindemellett meghatározó személyisége az amerikai hot-rod társadalomnak, cikkeket ír, találkozókat szervez és persze nem utolsó sorban autókat épít. Így már érthető, miért is fogott bele egy ekkora munkába.
A hot-rod és veteránautó őrült először is készített egy létraalvázat, nem egyébből, mint egyszerű zártszelvényből. A felfüggesztés és a futóművek rugózása korhű megoldással történt. Hátul és elő egyaránt laprugót és merevhidat használt a korabeli kialakításnak megfelelően. A motor és váltó egy V12-es hetes BMW hajtásának alapja volt, és elég erős ahhoz, hogy a majdnem öt méter hosszú járművet a kellő sebességre gyorsítsa. Maga a karosszéria alumíniumból, üveg és karbon szálas műanyagból készült, így a nehéz alvázat a könnyű kasztni jól kiegyenlíti. Az autó fényezése is kiemeli a markáns vonalakat, a belső tér kárpitozása pedig bonbon vörös színben pompázik.
Az autó az első internetes megjelenésekor máris több ezer érdeklődő e-mailezőt nyűgözött le, és gazdája szerint az eladási ára nagyjából 300 ezer dollárt fog kóstálni. Cook úgy véli, hogy biztosan fog találni a nagyvilágban olyan embert, aki hajlandó lesz érte ennyit fizetni. Azt kérdezhetnénk, hogy minek is eladni egyáltalán, ha már végre elkészültünk vele? A válasz igen egyszerű: újat kell építeni...
