Áldás, vagy átok?
Kína óriási tempóban fejlődik, ám ez az iram könnyen veszélybe is sodorhatja az országot, sőt, akár az egész világot. A felmérések ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy az ázsiai ország hirtelen növekedésnek indult gazdasága könnyen összeomolhat, hiszen a világ nyersanyagkészlete sem végtelen.
„Amire nem „Kínában készült" szöveg van ráírva, az már hamisítvány" -mondhatnánk viccesen, hiszen szinte már nincs az a termék, amelyet ne ők állítanának elő. Természetesen a minőséget nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Vannak ugyanis rettentően silány cikkek, melyek az ország nagy mennyiségű és nem minőségi cikkek előállítására berendezkedett politikáját mintázzák, de tudunk olyanokat is mondani, amelyek még a legprecízebb európai gépeket is kenterbe verik. És nem csak minőségükkel, de alacsony áraikkal is vonzzák a vevőket.
A Nemzetközi Energia Ügynökség nemrégiben bejelentette, hogy Kína letaszította az USA-t az energiafelhasználás dobogójának legfelső fokáról, így most ő lett a világ legnagyobb energiaigényű állama. Mivel az országot valószínűleg szinte elhanyagolható mértékben érintette a válság, így az adatokat tekintve megállapíthatjuk, hogy tíz év alatt a szükségletek a duplájára nőttek Kína határain belül. A kelet-ázsiai ország vezetői azonban megkérdőjelezik a tanulmány állításait. Felmérés ide, vagy oda, az energiaszükséglet növekedése mellett a populáció is nagymértékben megnőtt.
Sajnos a nagymértékű fejlődésnek rengeteg hátulütője is van. A hatalmas környezetszennyezés ugyanis nem csak országosan, de világszerte is érezhető. Legutóbb a múlt héten két olajvezeték robbant fel, ami az élővilág mellett Kína energiaellátását is veszélybe sodorta. Most is azon dolgoznak, hogy az erős szél miatt egyre nagyobb területet érintő szennyezést elhárítsák. A nemzetközi vizek nincsenek veszélyben, ugyanis a szélirány a part felé fújja a foltot, így az eltakarítás is könnyebb lesz, ám a tengerparti élővilág így is nagy veszélyben van. Ráadásul az ország déli részén lévő gyárak is ezt az olajat használják (napi 30-50 ezer tonnát), így a nagyjából tíz napra elegendő tartalék felélésével akár a nemzetközi olajárak is drasztikusan változhatnak.
