„A felhasználók semmit se vegyenek észre" ¬¬- elvre alapozva a Google Chrome nevezetű böngészője a felhasználók jóváhagyása nélkül képes a háttérben letölteni, majd telepíteni a legújabb verziókat. A módszer annyira bevált, hogy annak változtatása meg sem fordult a fejlesztők fejében, legalábbis ezt támasztja alá egy 2009-ben nyilatkozó Google mérnök: - "A szoftverfejlesztőknek komolyan fontolóra kellene venniük, hogy háttérben zajló frissítéseket alkalmazzanak, hiszen ez mind nekik, mind a felhasználóknak kedvez. Különösen az olyan gyakran támadott alkalmazások esetében, mint amilyenek a webböngészők, illetve az azokhoz készülő kiegészítők."
A példán sokan próbálnak okulni, köztük az Adobe is, amely a Reader és az Acrobat alkalmazásaiban vezette be a háttérben zajló frissítéseket, igaz, e programok esetében magát a lehetőséget manuálisan kell engedélyezni.
Alex Faaborg, a Firefox vezető fejlesztője szerint a böngészőbe kerülő új frissítési eljárás az összes biztonsági hibajavítást automatikusan, a háttérben fogja telepíteni. A Mozilla azonban lehetőséget kínál azoknak, akik nem szeretik, ha a programjaik „önálló" életre kelnek. Felhasználói jóváhagyásra egyedül a nagyobb verziócserék alkalmával lesz lehetőség, például akkor, amikor megjelenik a Firefox 4.5 vagy a Firefox 5, sőt, lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy ez a háttérben futó frissítési mechanizmus kikapcsolható legyen, vagyis a jövőben is lesz mód arra, hogy mindenki eldöntse, mikor frissíti a Firefoxot.