Több kell a jobb jövőhöz
Fejlődik az élet, növekszik a színvonala. Legalábbis növekednie kellene, de az energia felhasználás ennek gátat szabhat. Nincs elég erőművünk a következő évtizedek szükségleteinek kielégítéséhez. A KPGM tanulmánya éppen ezt boncolgatja.
Az egyre növekvő áramfogyasztás kielégítéséhez a közép-kelet-európai régiónak le kellene cserélnie a kisebb hatásfokkal működő erőműveit. Mindehhez 144 milliárdos beruházásra lenne szükség. Persze tíz éven belül kellene cselekedni, mert a tanulmány írói huszonöt százalékos áramfelhasználás növekedést prognosztizálnak. Jelenleg nagyon is érződik a válság hatása, hiszen a háztartások fogyasztása jelentősen csökkent- írja a zöldtech. Ám az újra fellendülő gazdaságok ismét növekvő keresletet okoznak, így a ma is rendelkezésre álló 120 gigawatt kapacitást átlagosan harminc gigawattal kellene megnövelni. Mindezen túlmenően ötvennégy gigawatt teljesítményű erőművet kellene lecserélni, vagy korszerűsíteni.
A tanulmány a növekedést részben abból állapítja meg, hogy a nyugati térségekben majdnem kétszer ekkora az egy főre eső energiafelhasználás mértéke. Mivel a térségben valóban korlátozott a tüzelőanyagok fajtája és mennyisége, így a legkézenfekvőbb megoldást az atomerőművek jelentik. Hat ország, köztük hazánk is a nukleáris kapacitás kiszélesítése mellett döntött. A térség már tizennégy új reaktor telepítését tervezi, ezzel elérhetővé válnának a tanulmányban kitűzött célok.
Az írás arra is kitér, hogy a jelenlegi, egyre szigorodó környezetvédelmi eljárások miatt a megújuló energiaforrások is sokkal nagyobb szerephez jutnak majd. Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának globális és közép-kelet-európai vezetője úgy véli, hogy a hatékonyság, és a minimalizált költségű energetikai fejlesztések alapját az átlátható szabályozás és a hosszú távra való tervezés jelentheti. Továbbá arra is kitér, hogy a térség országainak kormányai és az iparágak vezető szakemberei bonyolult és egyre összetettebb problémákkal találják szemben magukat. A legfontosabbak például az ellátás biztonságának kérdése, a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, valamint a hosszú távú finanszírozási források előteremtése és az eladási árak kérdése is.
Az elemzők úgy gondolják, hogy a kormányoknak olyan, hosszú távú energiapolitikával kellene számolniuk, amely a költséghatékony megoldásokat társadalmi szinten is képes kialakítani, hiszen az országok további fejlődése érdekében csak így lehetne előrelépni.
