Húsz négyzetméter
Még mindig a Nap lehet az egyik leghasználhatóbb energiaforrás a jövőben hazánk számára. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja szerint napelemek segítségével akár hazánk villamos energia igényének tizenkétszeresét is elő lehetne állítani úgy, hogy a napelemek nem foglalnának el többlet helyet a mezőgazdasági termőföldektől.
A kutatás alapját természetesen a napelemek felhasználhatósága adta. A kereskedelemben jelenleg kapható napelemek ugyanis a teljes napsugárzás mindössze csak tíz százalékát képesek átalakítani elektromos energiává. Ha egy kis matematikai számítást végzünk, egyből kideríthetjük, hogy mi az az optimális terület, melyre egy családnak szüksége van ahhoz, hogy egész évben fedezni tudja az elektromos energia szükségletét.
Hazánk területén átlagosan 1250 kWh energia érkezik egy négyzetméter felületre a Napból évente. Egy átlagos család ennek a dupláját használja fel egy esztendő alatt, így tehát a teljes igény kielégítéséhez két négyzetméter terület elegendő volna. Igen ám, de a fent említett napelemek tíz százalékos hatásfokkal dolgoznak, így a teljes ellátáshoz már nagyjából húsz négyzetméternyi helyre volna szükség.
Természetesen nem mindenkinek lehetne ekkora mennyiségű napelemet a kertjében elhelyezni, így a kutatás arra is kitér, hogy a tető a legmegfelelőbb hely erre a célra. A közleményben hivatkoznak az Európai Napelem Ipari Szövetség (EPIA) felmérésének eredményére is, amely szerint az európai lakások (köztük Magyarország is) csak negyven százaléka, illetve a homlokzatok csak tizenöt százaléka lenne képes a napenergia hatékony felhasználására - írja a zöldtech. Ám a napelemek házakra való telepítése nem vonna el zöldterületeket a mezőgazdaságtól, ellentétben a szintén megújuló energiaforrásnak számító biomasszával.
Az áramtermelés ezen fajtája különösképpen nyáron volna a leghasznosabb, hiszen ebben az időszakban működtetjük szinte egész nap a légkondicionálókat, melyek teljes energiaellátásáról gondosodhatnának a kis, házi erőművek.
A közleményt kiadó IMNTP a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézetének egyik intézménye. A kutatást mindezek mellett segítette a Bay Zoltán Alkalmazott kutatási Közalapítvány, a General Electric, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszözök Tanszéke is.